2012. június 30., szombat

27. ~Végre egy csajos este.*


Először is köszönöm az 5000 látogatót. Hihetetlenül hálás vagyok. Jaa, és még valami. Szívesen olvasnám a véleményeteket. A hibák, és a jó dolgok is jöhetnek. Kíváncsi vagyok rájuk. Bár remélem jóból több lesz, mint rosszból. Szóval csak bátran írjátok le, amit gondoltok a fejezetről, vagy akár az oldalról. Köszi. : D

27. ~Végre egy csajos este.*

Mikor vége lett a próbának haza mentünk. Pontosabban a fiúk házához. Annyira izgatott voltam. Igaz arra nem számítottam, hogy pont itt futok össze Will-lel. De azt se gondoltam volna, hogy megtapsol. Még mindig nem szívlelem, de be kell valljam más lett. Mintha már nem lenne annyira "gonosz". De nem gondolkoztam ezen sokat. Megjöttünk. Akármennyire is szerették volna a fiúk, hogy ma estére is maradjunk, nemet mondtunk. Már ideje volt hazamenni. Két napja nem voltunk otthon. Felkaptuk a cuccunk, és elindultunk le.
- Sziasztok. Majd reggel találkozunk. - kiáltottuk be az előszobából.
- Ti meg mit csináltok? - állt elénk Louis.
- Hazamegyünk. Lou, ezt már megbeszéltük. Ideje otthon aludni. - mondtam. Leah csak helyeselt.
- Rendben ezt megbeszéltük, de csak nem képzelitek, hogy hagyjunk titeket hazasétálni. - emelte a plafonra  tekintetét.
- Bizony-bizony. Irány a kocsi. - termett Leah mellett Harry.
- Hát jó. - mondta barátnőm.

Mindenki odacsődült, és elköszönt, majd velünk akartak jönni. Sikerült leszűkíteni a létszámot 5 főre. Az volt Leah, Harry, Liam, Louis és Én. Egyértelmű volt mindenkinek, hogy Liam és Harry jön, de hogy Louis is? Muszáj volt magunkkal vinni, mivel elkezdett nyafogni és sírást színlelni. Mindenkinek elege lett, és inkább beleegyeztünk, hogy jöhet. Amúgy se lenne semmi bajom a gyerekkel. Vicces egy fazon.

Megjöttünk hozzánk. Mi kiszálltunk a kocsiból. Természetesen Én is és Leah is kapott egy jó hosszú búcsúcsókot. Imádom mikor Liam ilyen vadul, de mégis gyengéden csókol. Ilyet eddig még sose éreztem senkivel, csak vele. Ez valami különleges és új. Tényleg hosszúra sikeredett ez a köszönés, mivel egy idő után Louis lekezdett nyafogni.
- Jaj gyerekek. Menjetek szobára, vagy nekem mindegy, de ne előttem. - dobbantott viccesen a lábával.
Mindenki oda nézett.
- Te akartál velünk jönni, nem? - szólt be Harry.
Louis csak sértődötten beszállt a kocsiba. Mi folytattuk a dolgunk. Kb. egy perc múlva kihajolt a vezetőoldali ablakon.
- Srácok. Ha nem jöttök most, akkor esküszöm, hogy haza vezetek. És sétálhattok. - panaszkodott Lou.
- Szia. - hallottam, amint Harry elköszön.
 Majd elindult, de még fogta a kezét Leah. Nem akarták elengedni egymást. Csak álltak.

A mi ajkaink eközben elváltak egymástól.
- Mennem kell. - súgta Liam, miközben egymásnak döntöttük a homlokunk.
Bólintottam egy aprót. Még egy gyors csók, aztán elindult a kocsi fele. Eközben a másik párosnak is sikerült szétválnia, és már Harry is indult a kocsi fele. Beszálltak az autóba. Louis átcsúszott a másik ülésre, hogy Liam vezessen. Harry hátra ült. Mindenki vetett felénk egy szomorú pillantást. Mi integettünk, majd elindultunk be.

Fent nem bírtuk ki, és egyből egymásba kapaszkodtunk, és elkezdtünk ugrálni. Mind kettőnknek volt mit mesélnie. Ráugrottunk a kanapéra, és leültünk törökülésbe.
- Kezd te! - mondta barátnőm.
- Nem, kezd te!
- Hát jó. - megfogta a bokáját, és belelendült a mesélésbe. Elmondott mindent. Azt tengerparti estét és az éjszakát Harry-vel, a reggeli dolgokat. Egy szóval: mindent. Én figyelmesen hallgattam. Néhány helyen kibukott belőlem egy-egy komment, de ez legtöbbször, az volt, hogy " de édes". - És veled meg Liam-mel mi van?
- Elmesélem. A tengerparton mikor ti elmentetek… - kezdetem, és mentem szépen végig az eseményeken egészen mostanáig. Még Zayn-t is elmeséltem neki.
- Mi lehet ezzel a gyerekkel? - tanakodott.
- Nem tudom, de nagyon megijeszt. Majd holnap én is beszélek vele. Hátha nekem több mindent elmond.
- Remélem, mert egyre jobban megijeszt. És az az oldal… Vajon mi baja?
- Elég furcsa. Én már komolyan aggódok érte. Mi van, ha nagy a baj?! - tanakodtam.
- Reméljük nem.

Csendbe maradtunk. Egyszer csak a Stole my heart törte meg a csendet. Leah gyorsan a telefonjához kapott.
- Jó a csengőhangod. - nevettem.
- Köszi. - pirult el, és felvette. - Szia… Nem. Még fent vagyok… Beszélgetünk…Jól gondolod… - nevetett - És te hogyhogy nem alszol még?... Értem… holnap hányra mentek?... Rendben, akkor a szokott 9-re megyünk…Rendben…Te is nekem, nagyon… Jó éjt. Szeretlek….óóó…Akkor veled fogok. - és letette.
- Harry volt? - bólintott - Mit mondott?
- Kérdezte, hogy miért nem alszok, mert Ő már fekszik az ágyba. Megmondtam, hogy beszélgetünk. Rájött, hogy Ő a téma, és jól gondolta. Azt is megtudtam, hogy holnap csak délután lesznek próbáik. És azt is mondta, hogy hiányzom mellőle. Majd a szeretlekre az volt a válasz, hogy "Én is, ha tudnád mennyire" - sóhajtott szerelmesen. Imádtam, mikor ilyen. - Aztán azt mondta "Álmodj szépeket", és azt válaszoltam, "akkor veled fogok". Rebecca, olyan édes. Egyszerűen imádom. - dőlt hátra.
- Tényleg aranyos. De ne siesd el. Nem lenne szép, ha pont benne csalódnál.
- Ezt inkább hagyjuk, Miss. Oda-Vagyok-Liam-Payne-ért. - nevetett.
- Én se sietem el. Tudod, hogy már megkért legyek a barátnője, de nemet mondtam MÉG.
- Tudom. De te is tudod, hogy én is megmondtam Harry-nek, még semmit nem tudok róla.
- Tudom.

Nevetünk.
- Félek. - mondtam egyszer.
- Mitől? - kerekedett ki a szeme.
- El fogom cseszni holnap a kézenállást. - hajtottam le a fejem.
- Ja. Amiatt ne aggódj. Menni fog. Régen hányszor megcsináltad?! Az volt a kedvenced, és még három év után is megy. Holnap se fogod elrontani.  - dörzsölte meg a vállam. - Inkább én.
- Te?
- Tudod, milyen béna vagyok, ha sokan bámulnak. A végén még elesek, vagy ami még rosszabb, ellököm valamelyik fiút.
Felnevettünk.
- Úgyse csinálsz ilyet. Csodásan fogsz kinézni, és mindent tökéletesen fogsz csinálni. Hidd el nekem. Neked van a legkönnyebb dolgod mindenki közül.
- Nem hiszem. - ellenkezett.
- Cseréljünk? - Kérdeztem viccesen, de mégis komolyan.
- Hát…öööö… inkább ne. - nevetett fel, és én is.

Még szó esett a holnap délelőttről, az ebédről, és persze még a koncertről is. Arra jutottunk, hogy rendelünk, majd valami kaját. Eddig is megoldották, most is megfogják. És ahogy Niall-t ismerem, biztos megvan neki minden jó étterem száma. Legjobb barátnőmmel arra a következtetésre jutottunk, hogy lefekszünk aludni. Ránk fért. Kemény volt a mai nap.

Épen pakolgattam a ruháimat, mikor jött egy SMS. Odarohantam és felkaptam a telefont. Anyáékkal ma már beszéltem szóval Ők nem lehetnek. Liam! Megnyitottam.
"Jó éjt Csipkerózsika!"
De édes. De vajon miért hív Csipkerózsikának? Nem akarok rákérdezni. Az olyan…gáz. Ad egy tök aranyos becenevet,én meg ne tudom honnan jött. De muszáj megtudnom. Majd reggel beszélek Leah-val. Megkérem, hogy diszkréten kérdezzen rá. Bár lehet ez nem olyan jó ötlet. Kitudja honnan jött?! Lehet a tegnap este gázul aludtam, és azért hív így. Inkább majd én kérdezem meg.

Vissza írtam.
"Neked is "szőke" hercegem."
Hát akkor én is így írom. Szerintem aranyos. Legalábbis remélem, annak tartja. Bár eléggé ismerem, hogy tudjam tetszeni fog neki.  

5 megjegyzés: