13. ~Kemény este.*

Letelepedtünk, és tüzet gyújtottunk.

- Adj már egy ölelést! – szólalt meg egyszer mellettem Harry. Értetlenül néztem rá.

- Free Hugs. – nevetett.

- Ja. A pólóm – kaptam a nyakamhoz kínosan.

Megöleltem Harry-t.

- Nekem iiiiis. – nyafogott Louis a másik oldalamról.

Őt is megöleltem. Aztán mindenki kért egy ölelést, és mindenkit megöleltem. Kicsit vicces volt.

Kiálltunk a víz szélére, és játszottunk a hullámokkal. Mikor kijjebb jött a víz hátraugrottunk, mikor beljebb ment, utána rohantunk. Aztán egyszer fogta Rebecca és levette a cipőjét. Mivel mini farmerba volt megtehette, hogy belemegy. Senkin nem volt hosszúgatya szóval mindenki így tett. Olyan jól eljátszottunk bent.

Egyszer hátrafordultam, és észrevettem, hogy Harry nagyon bámul. Először nem tudtam, mi olyan érdekes rajtam, aztán követtem a tekintetét. Először csak a lábamat nézte, aztán egyre följebb vándorolt a tekintete. Na. Grat neki. Szembe álltam vele, oldalra fordítottam a fejem, és figyeltem mikor veszi már észre a tekintetem. Nem tűnt fel neki.

- Ide kell bámulni, drága. – mutattam az arcomra.

- Bocsi csak… hogy is mondjam… szépek az idomaid. – pirult el.

Lecsaptam vízzel, és a mögötte álló Louis-ra is ment bőven. Egyből elkezdtem rohanni ki. Tudtam, hogy ezt még visszakapom. Harry elindult utánam. A parton negáltam.

- Sajnálom. – ölelte át Harry a derekam.

Éreztem, hogy az egyik keze már nem szorul a derekamon, de mire hátranéztem volna, már Louis sunyin felkapta a lábam. Harry pedig a karomat fogta. Elvittek a víz széléhez, és elkezdtek lóbálni.

- Neee Fiúk. Kérlek. Nem akarok vizes lenni. Nem akarok megfázni. – nem vált be. Tovább lóbáltak. Taktikát váltottam. – Louis van répa a kosárban.

- Tényleg? – elengedte a lábam, ami a földön csapódott, és elkezdett rohanni a kosár felé. Leráztam magamról Harry kezeit.

- Ez nem jött be. – nevetett.

- Nem.

- De ez igen. – és abban a pillanatban belerúgott a vízbe, és telibe csapott. Én visszacsaptam, és ez így ment. Aztán feladtuk, mert ennél jobban nem akartunk vizesek lenni. De lehet már mindegy lett volna.

- Na jól van! Én tiszta víz vagyok. – nevettem.

- Látom. – állt elém Zayn, és elég jól végigmérte a fehér átázott pólóm. Ekkor jöttem rá, hogy a fölsőm úgy átlátszik (hála Harry-nek), hogy elmehetnék egy vizespóló-versenyre.

- Basszus.

Zayn csak bólogatott gonosz tekintettel. Viccből ijedtséget színleltem, odarohantam Louis-hoz, és ráugrottam.

- Segítség! – kiabáltam.

- Supermaaaan. – kiabálta, és elkezdett rohanni velem kifele.

Én csak nevettem. De mindenki. Mondjuk Harry-t nem láttam, mert elfordult. Remélem ezt csak viccnek vette... és Louis is. 

Még elhülyültünk egy jó darabig, de Niall éhes lett. Csoda, hogy eddig bírta.

- Mi van még abban a kosárban a répán kívül?

- Szendvics. Mindjárt adok.

Mindenki kiment, és ettünk. Nem csoda, hogy éhesek voltunk, hisz már 5 óra. Jóízűen megettük a kajánkat, aztán elbeszélgettük.

- Van egy meglepetésem nektek! – mondtam.

- Lássuk!

Előkaptam a gitárom, és elkezdtem játszani.

Elgitároztam, és mellé elénekeltem a What makes you bautiful refrénjét. Kétszer is megszólaltam ének közbe, hogy „csatlakozzanak”, de senki nem állt be hozzám énekelni. Mikor befejeztem, megszólaltam.

- Miért nem csatlakoztatok? Kétszer is mondtam.

Nem jött válasz.

- Én mondtam. – mondta elégedetten Rebecca a többieknek.

- Mit? Micsodát?

- Hogy ilyen tökéletes, és szép hangod van. Azért nem állt be senki se énekelni.

- Még hogy tökéletes, és szép. Pff. Hát hogyne.

- Még se szól senki egy szót se. – erősködött barátnőm.

- Ez… ez… ez. Gyönyörű hangod van. – nyögte ki végül Niall.

- Csodás. – egyezett bele Louis, majd mindenki csatlakozott.

- Nem igaz.

- De. Ha már mindenki megmondja, akkor hidd el. – érvelt Zayn.

- Inkább énekeljünk. – javasoltam.

Elénekeltük a fiúk összes számát. A végére mindet kívülről tudtam. Niall is gitározott. Nagyon tetszett neki a hangszerem.

Aztán Louis-nak eszébe jutott a „mindene”.

- Van még répa?

- Van. – beletúrtam a kosárba, és kivettem egy répát. Odaadtam neki, de más is a kezembe akadt. – Gyerekek. Hoztam piát.

- Mire várunk? – kérdezte Zayn.

- Akkor mehet körbe?

- Aha.

Felbontottam az üveget, és ment körbe a társaságon. Mikor kiürült egy üveg, elkezdtünk üvegezni. Rebecca kipörgette Zayn-t.

- Felelsz vagy mersz?

- Felelek.

- Mondj magadról egy rossz szokást!

- Cigizek.

- Most komolyan? – döbbent meg barátnőm. Ő csak bólogatott szomorúan. Neki se volt jó ez így.

Zayn Harry-t pörgette.

- Felelek.

- Mi volt életed legkínosabb pillanata?

- Mikor elestem a színpadon a nagy hajpörgetésbe. - mindenki elkezdett nevetni.

Harry Louis-t kapta.

- Felelek.

- Az itt lévőkből kit csókolnál meg legszívesebben?

- Tudod, hogy téged Harry. – kacsintott Louis Harry-re, aki fel-le húzogatta a szemöldökét.

Na itt készek voltunk a röhögéstől. Louis engem pörgetett.

- Felelsz vagy mersz?

- Felelek.

- Kivel smárolnál az ittlévők közül?

- Huh. – erre nem akartam válaszolni, de a pia beszélt belőlem. – Hála a piának kimondom. Harry-vel. – Néztem rá, aki igencsak meglepődött, de ez jól esett neki. Mindketten elpirultunk.

Én pont Harry-t pörgettem.

- Felelsz vagy mersz?

- Merek, mert mindenki csak felel.

- Énekelj el egy általad választott dalt a sajátjaitok közül.

- Rendben.

És elkezdte:

„Under the lights tonight,

You turned around and you stole my heart.

With just one look.

When I saw your face, I fell in love.

It took a minute girl to steal my heart tonight.

With just one look, yeah.

Been waiting for a girl like you.”

Huh. Szerintem nem csak nekem tűnt fel, hogy ez csakis nekem szólt. Kicsit se volt feltűnő, hogy végig engem nézett. Én teljesen elpirultam. Miért pont ezt kellett énekelnie? Elég kínos volt, de nagyon jól esett. A piának hála kis híján a nyakába ugrottam, és megcsókoltam, de azért még tartottam magam. Ami hozzáteszem, nem volt könnyű, mivel már lassan a második üveg is kezdett elfogyni. De én még bírtam. Most egész jól. Még semmi hülyeséget nem csináltam, igaz mondani már mondtam. De az senkit nem érdekel ilyen állapotban. Mert mondhatom, mindenki szépen berúgott.

Ezután egyre többen kezdtek el merni, de ez lehet csak a pia érdeme. Szerencsére én többet nem kerültem sorra. Szerencsére… De Rebecca megcsókolta Niall-t és Liam-et is egy-egy merésnél. Furcsa módon Niall csak egy szájra puszit, míg Liam egy komplett smárt kapott.  És ezeket a feladatokat mind Louis adta fel. Ki más? De ő is egész jó kis feladatokat kapott bosszúból. Néha volt egy kis buzulás szerű, de semmi olyanra nem kell gondolni.

Egyszer nagyon elkezdtem fázni. Nem tudom, hogy az ital váltotta ki ezt belőlem, vagy tényleg lehűlt az idő. Remegett mindenem. Van egy rossz szokásom. Ha fázok, de ha csak egy kicsit is, akkor elkezdenek kocogni a fogaim. Nagyon hangosan. Sokak szerint elég vicces, de nekem nagyon is kínos.

Most is ez történt. A fogaim kocogtak, az arcom pirult, Harry pedig meghallotta.

- Fázol? – nevetett mellettem. Bólogattam. – Nem hoztál pulcsit vagy valamit?

Hirtelen eszembe jutott a pléd. De nem volt mellettem. Biztosan lecsúszott a kosár tetejéről, és bent maradt a csomagtartóban.

- Francba. A pléd bent maradt a kocsiban.

- Menjünk vissza érte. – állt fel, de megszédült. A pia. Összeszedte magát, majd felhúzott engem is. – Gyerekek, visszamegyünk a kocsihoz, mert Leah itt helybe megfagy.

- Rendben. Itt a kulcs. – nyomta Harry kezébe a kulcsot Rebecca.

Elindultunk vissza.