III. 15. ~Boldog szülinapot!*

Ma van a nagy nap. Vagyis Des nagy napja. Ma van a ballagása.  Mindannyian eljöttünk, és hoztunk neki virágot. Ott volt a családja is, Angy-ék, Ian és a nagymamája személyében. Vele még nem találkoztam. Szerintem Niall sem, sőt ahogy elnéztem, Des sem sokat találkozik a nagyijával. Aztán rájöttem az okára. Az asszony Olaszországban én. Mindenki nagyon örült, hogy hazajött. Nem csoda. Tüneményes egy asszony. Nekünk az füves udvaron kellett várakozni, amíg a tanárok elrendezik a dolgokat. Des bent volt. Majd ők elmentem valahova a terület szélére, mi csak vártunk a füves rész szélén. Harry volt a mi saját fotósunk. Elhozta a gépét, és szorgalmasan fotózott. Amíg nem vonultak Des-ék addig rólunk csinált képeket. Egyszer megszólalt a zene, mire elindultak. Destiny hátul ment, de ezzel nem is volt gond, mivel így pont előttünk állt meg. Odaadtuk a virágokat. Niall végig a szalag mellett állt, amivel elválasztották a ballagókat a családtagoktól. Mi miután odaadtuk a csokrokat hátrébb álltunk. Én, Harry és a család maradt ott, de Will-ék, Vicky-ék és Rebeccáék előrébb mentek, hogy lássák a beszélőket. Mi elnevettünk Des-sel. Már senkit nem érdekelt, hogy ki néz minket. De igazság szerint már a tanárok sem törődtek vele. Mindenki menni akart nyári szünetre. Egy örökkévalóságnak tűnt a ballagás. Des-nek is sajnos. Végre vége lett. A nagymama szinte egyből utána indult vissza egy géppel, mivel csak erre tudott jegyet foglalni. Mondanom sem kell, este buli volt megint, de most végig együtt maradtunk. És senki nem is részegedett le annyira, és viszonylag hamar haza is értünk.

***

Eljött az a nap is, amit már mindenki nagyon várt. Des is, bár neki lehet ez gonoszság volt. Péntek volt. Des szülinapja előtti nap. Ma Niall-nél aludt. Mikor elment 5 fele otthonról, egyből megrohamoztuk a házat. Ian és Angela már vártak minket. Megbeszéltük a dolgokat, és elkezdtük előkészíteni a terepet. Elővettük a lampionokat, majd megtisztítottuk őket. Még nem tettünk fel semmit, csak pontosan elterveztünk mindent. Aztán mindenki hazament. Másnap korán reggel kipakoltunk mindent. Kitaláltuk még tegnap, hogy legyenek vízibombák is. Gondoltuk, hogy majd jó lesz. Már minden összeállt, mikor elkezdtük feltölteni a bombákat. Ian elment a tortáért és a sütikért. Már délután volt. Tudtuk, hogy Niall elvitte az állatkertbe Des-t a szülinapján, de nem köszöntötte fel. Ahogy senki sem. Remélem nem veszi nagyon magára. Szóval elkezdtük készíteni a kis bombákat. Ahogy töltöttük meg őket, Harry kitalálta, hogy a legjobb gépével képet akar csinálni. Azt hozta el a bulira is fotózni. Tényleg nagyon komoly és profi gép volt, és bár a funkciók felét nem ismerte, azért ez volt a kedvence. De mindegy is. Azt kérte, hogy szúrjak ki tűvel egy lufit, és ő lekapja, ahogy szétdurran. Tényleg rohadt jó képet csinált. Igaz, egy kicsit vizes lettem, de megérte. Ezután folytattuk a lufik megtöltését. De volt pár, ami lyukas volt. Na meg volt olyan is, amit túl töltöttünk és szétdurrant. Természetesen már vizesebbek voltunk, mint a lufik, de nem gond. Volt annyi eszünk, hogy mindenki fürdőruhába volt. Csináltuk tovább szorgalmasan. Aztán egyszer Harry bement.

- Iszok valamit.

Hátat fordított, és elindult be. Azt láttam, hogy egyszer csak Louis halkan mögé fut, és a meztelen nyakára csap egy lufit. Harry először felhúzta a vállát az ijedtségtől, majd  megfordult. Mindenki nevetett, mint állat.

- Haver! Ezt kegyetlenül visszakapod! - rohant Harry a lufikhoz, kikapott egyet, majd elindult vele Louis fele.

- Harry. Én nem azért csináltam, hogy visszaadd. - hátrált, és mentegetőzött a fiú.

- Nem? Hát pedig te sem maradsz most már szárazon. - mondta gonoszul.

Louis annyira hátrált, hogy észre sem vette a medence szélére ért. Harry beijesztette, mintha eldobná a bombát. Louis ijedten megfordult, és futni akart, de a medence útját állta. Nagy loccsanással érkezett a vízbe. Még jobban nevettünk. Tényleg visszakapta keményen.

- Szép volt Haver. - nevetett Louis a vízből. - Valaki húzzon ki. - nyújtotta ki a kezét.

- Gyere, te bolond. - nyúlt érte nagylelkűen Zayn.

De Louis-nak még nem volt kedve kiszállni a medencéből. Inkább még több játszótársat szerzett magának. Belerántotta Zayn-t a vízbe.

A fiú zuhant, majd feljött a víz felszínére fuldokolva.

- Basszus. Víz. - kapott észbe Will, és már ugrott is be szerelméért. Mindannyian követtük. Louis is odaúszott, ugyanis ez a medence mély részén történt.

Mikor már mindenki Zayn felé tartott a vízben, abbahagyta a kapálózást, és magabiztosan elkezdett lebegni.

- Nyuszi, a frászt hoztad rám. - karolt át a vízben Will.

- Tudjátok, hogy jól úszok, csak nem szeretem a vizet, és mégis mindenki beugrott. - nevetett Zayn.

- Ilyet többet ne csinálj! - nyomott egy puszit az arcára szerelme.

- Bocsi baby. Nem miattad volt. - karolta át a lányt.

- Ha már mindenki a vízbe van... - mászott ki Niall, majd teljes erejéből elkezdett rohanni felénk, és egy  bombával becsapódott közöttünk. Mindenki tiszta víz lett.

- Na jól van. Ez nagyon vicces volt, de haladnunk kell. Már nincs sok időnk, és betoppannak a vendégek. - másztam ki a vízből, és mondtam a medence szélén.

- Ne legyél már ilyen ünneprontó Kicsim! - úszott közelebb Harry.

- Ez csak tény volt! - rúgtam bele a vízbe, így az az arcába csapódott. Harry először meglepődött, majd köhögött párat, végül kiugrott, és elkezdett felém futni. Én menekültem előle, nem sok sikerrel. Elkapta a derekam és a csuklóm, velem együtt belevetődött a vízbe. Ismét úsztam. Szerencsére be tudtam fogni az orrom, így nem ment bele a víz.

 Mikor feljöttem a felszínre mindenki nevetett. Én morcos képet vágtam. Harry is feljött.

- Haver biztos, hogy ez jó ötlet volt? - kérdezte óvatosan Liam.

- Miért? - kerekedett ki a szeme.

- Már így is engesztelhetted Leah-t, és most még több dolgod lesz. - nevetett Louis.

- Már rég nem haragszik rám. Igaz, Kicsim? - mosolygott rám édesen.

Felhúztam a szemöldököm egy amolyan "Biztos vagy te ebben?" nézéssel. Ijedt fejet vágott. Elmosolyodtam.

- Persze, hogy nem. - úsztam oda, és nyomtam egy puszit az arcra.

- Pedig én haragudnék a kis göndörre a helyedben. - jegyezte meg Zayn.

- Zayn maradj csendbe. Biztos van olyan, amire majd én is mondhatok ilyeneket Will-nek. - vágott vissza Harry.

Zayn elúszott az ugródeszkáig, nem felelt az előzőre. Furcsa volt. Kimászott, majd beugrott közénk. Elbaromkodtunk.

- Most már tényleg folytatni kéne. - emlékeztetett miket Rebecca. Igaza volt. Kimásztunk, és gyorsan megcsináltunk a tennivalókat. Meseszép lett a kert. Mindenhol lampionok, és egyéb világító dolgok. Este gyönyörű lesz. Kitettük a tamburint is, és a medence sarkába Liam leengedett egy lámpát, amitől a víz színesbe pompázott. Mintha szivárvánnyal töltöttük volna meg. A kert minden részletébe hatalmas hangfalak kerültek a teraszra pedig egy DJ pult. Zayn hívott egy jó DJ-t. Én nem tudom ki az, de ha Zayn hívta, nem lehet rossz. A házba az emelet tabu volt, és még az alsó szintre sem kéne nagyon bemászkálni. Viszont Des-éknél van egy másik épület kint, ami garázsként szolgál, de szinte üres volt. Azt rendeztük be magunknak, mint "partyházat". Minden szépen összeállt. Ian is megérkezett a tortával, és elámult, milyen munkát végeztünk. De minket is meglepett, milyen szép tortát és süteményeket hozott. A tortát ő intézte, a sütiket pedig mi. Ian-nek csak el kellett hoznia, de még mi is meglepődtünk, hogy milyen jól sikerültek a sütik, amiket megterveztünk.

Cool lett minden. Még bőven volt időnk a vendégekig és Des-ékig. Hazamentünk, és készülődtünk. Hajat mostunk, mivel mindenki vizes lett. Segítettem kiválasztani Harry-nek, hogy mibe menjen, és én is segítséget kértem, de nem sokat kaptam.  Harry ugyanis azt nézte, mibe vagyok a legszexysebb, és miből van kint a legtöbb testrészem. De most nem ez kellett. Végül én is elkészültem, és visszamentünk Des-ékhez. Már mindenki ott volt szépen kiöltözve.

 

Még elvégeztük az utolsó simításokat, majd megjöttek a haverok. Már nagyban folyt a buli, mikor jött egy SMS Niall-től. Elindultak ide. Levettük a zenét, és mindenki elbújt. Ian hagyott egy üzenetet Des-nek: "Elmentem Angy-vel bevásárolni. Marta ma szabadnapos. Kérlek, zárt el a locsolót a kertbe." Erre biztos kijön, mivel Niall nem tudja, hol kell elzárni. Egyszer nyílt az ajtó. Niall jött ki rajta. Szétnézett és először elámult, majd váltott az arca, hogy ne lője le a poént. Des is kijött. Előugrottunk, és mindenki egyszerre kiabálta:

- Meglepetééééés! - Des szeme kikerekedett, és a szájához kapott. Már sötét volt, és tényleg meseszép lett a kert.

- Te jó ég. Ez...- nem talált szavakat.

- Boldog születésnapot! - ölelte meg Niall. Mindenki megtette.

- Köszönöm, de nem kellett volna srácok. Ez meseszép. - nézett szét.

Elkezdődött a buli. Des volt a legrosszabb helyzetbe, mert mindenki inni akart az ünnepelttel egyet. A DJ tényleg rohadt jó volt. Des felment átöltözni, hisz neki nem volt a ruhája alatt fürdőruha. Mi is fürödtünk, és szórakoztunk. El sem tudom mondani hányszor fürdettek meg. Még szerencse, hogy Harry most nem volt féltékeny. Bár Zayn-re, Austin-ra nem lehet az. Kyle is itt volt. Ő is beleborított egyszer a vízbe, és még sokan mások. Sok emberrel ismerkedtem meg most. A legtöbbeket Angy hívott, hisz ő ismeri Des barátait. De Niall is benne volt, mivel ő meg tudta Destiny Facebook és Twitter kódját, így a közeli ismerőseinek írt. Zayn-ből előbújt DJ Malik, és megszállta a DJ pultot. Jó zenéket mixelt. Felmentünk a trambulinra. Vicces volt. Ugráltunk, és nagyokat estünk. Ráestem Louis-ra, Will-re és Niall-re.

Ugrálás közben összeismerkedtem Jake-kel. Eddig nem ismertem, de jó fej volt. Beszélgettünk, mikor valaki meglökött hátulról, és ráestem a fiúra. Fölötte magasodtam, és ő félig a szélén feküdt. Sokáig nézte  szemem, mikor a tekintete levándorolt a melleimre a fürdőruhában. Mindketten igencsak piásak voltunk, de magamnál voltam. Gyorsan melléültem a szélére.

 - Bocsi. Nem ütötted meg magad? - kérdeztem.

- Nem, de ez a trambulin nem tesz jót nekem piásan. - nevetett.

- Rosszul vagy? - ijedtem meg.

- Nem vészes. - felelte. - De még részegen is észreveszem, milyen csi...- ekkor átkarolt valaki hátulról. Ez félbeszakította.

- Szia Kicsim. - suttogta Harry a fülembe.

- Szia. - nyomtam egy puszit az arcára. - Csurom egy vizes vagy. Remélem nem ismételted meg, amire Austin-éknál készültél...- mondtam célzón.

- Dehogyis. MÉG nem ittam annyit. - felelte viccesen.

- Harold! - nevettem.

- Nyugi, nem lesz olyan. Még rajtam van a gatyám, látod? - nevetett.

- Maradjon is így. - mosolyodtam el.

- Harry! - kiabáltak hátulról. Hátrakapta a fejét, és én is odanéztem. Ed intett neki, hogy jöjjön.

- Mennem kell. Szeretlek. - nyomott egy puszit az arcomra.

- Itt van Pen is? - kérdetem halkan, hogy csak ő hallja. Még Jake se, pedig ő végig minket figyelt.

- Még nincs, de Ed folyton arról áradozik, hogy be fog nézni. - én is és ő is elhúzta a száját.

- Harry! - kiabált megint a vörös fiú.

- Megyek már! - nyomott egy puszit az arcomra, és elindult.

- Bocsi, mit akartál mondani? - kérdeztem Jake-et.

- Nem lényeg. Iszunk valamit? - állt fel.

- Biztos kell az neked a trambulin után? - álltam fel én is.

- Persze. - nevetett.

- Akkor menjünk. - a pulthoz mentünk. Öntött magunknak. Közbe beszélgettünk.

- Mióta vagy együtt Harry-vel? - kérdezte.

- Már majdnem egy éve.

- Lehet hülye kérdés lesz, de mit nem szabad neki? - nevetett.

- A múltkori buliban, ruhástól úszott, de kezdett szépen lassan mindtől megszabadulni. Szerencsére Liam megállította. De olyan kis gonosz volt, hogy pont akkor tette, mikor a mosdóban voltam. - magyaráztam nevetve.

- Értem. Hát, azért mondta, hogy még van rajta gatya. Tanulsz még?

- Nem, már nem. - feleltem.

- Hogyhogy? Végeztél az egyetemen? Pedig olyan fiatalnak tűnsz? - kerekedett ki a szeme.

- Nem is mentem egyetemre. Magyar vagyok, és a gimi után kijöttem Rebeccával. Ez tavaly nyáron volt. Ahogy megérkeztünk, másnap már találkoztam is Harry-vel. Azóta így vagyunk.

- Ez gyors volt. És mit dolgozol?

- Van egy kis ajándékboltom a belvárosban. - feleltem. Ő már megismert, most én jövök. - És te tanulsz még, vagy dolgozol?

- Tesitanárnak tanulok a Londoni Egyetemen már két éve. - felelte.

- Én honnan ismered Des-t? - lepődtem meg.

- Régen együtt voltunk, de hamar rájöttünk, hogy nem vagyunk egymáshoz illők, mint egy pár. Azóta is nagyon jó barátok maradtunk. Ebbe jók vagyunk. - magyarázta.

- Értem. És tényleg tesitanár leszel?

- Szeretnék. Szeretem a gyerekeket. - mosolygott.

- Én is. Olyan kis aranyosak. - ekkor megláttam valakit Jake mögött, és öntött magának egy italt.

- Szia Penelope. - tettem csípőre a kezem, és szóltam oda a lánynak.

- Szia Leah. - mosolygott.

- Hát te? - kérdeztem.

- Ed rángatott el. - felelte.

- Meddig akarsz még rajta csüngeni Pen? Nem szereted, csak kihasználod. - forgattam meg a szemem. Megitta a piát.

- Sajnálom Leah, de én nem megyek sehova egyenlőre. Jó nekem így, ahogy vagyunk.

- Persze, hogy jó, amíg Ed ajándékozgat, meg a tenyerén hordoz. Csak vigyázz, nehogy egyszer rájöjjön, milyen is vagy. - mentem közelebb.

- Nem lesz arra ideje. Hidd el, hamarabb eltűnök, minthogy rájöhessen. - rántotta meg a vállát, és a szemembe nézett. Farkasszemet néztünk.

- Gonosz vagy. Képes lennél összetörni Ed-et? - csóváltam meg a fejem.

- Az élet már csak ilyen. Egyszer lent, egyszer fent. - mosolyodott el gonoszul, majd elment. Valószínű Ed-hez vissza. Hangosan kifújtam a levegőt, már amennyire lehetett hallani, a zenébe. Megkönnyebbülten az asztal szélére támaszkodtam, és magam elé meredtem. Jake elém állt. Valószínűleg végig figyelte az eseményeket.

- Ez ki volt? Mi van vele? Miért vagy ilyen Leah? Baj van? - kérdezte aggódva.

- Nem fogom hagyni, hogy Penelope kihasználja Ed-et, és mikor megunta lelépjen. - meredtem magam elé, és szögeztem le. - Bocsi, de meg kell keresnem Harry-t. még beszélünk. - fogtam meg a vállát, és mentem el mellette. Még hallottam, amint azt mondja:

- Persze. Még találkozunk.

Elmentem a medencéhez. Harry sehol. Felsiettem a DJ pulthoz is. Ott sem volt.

- Nem láttad Harry-t? - kérdeztem Zayn-t a pultba.

- Mi? - kiabált vissza. Nem értette a zenétől.

- Harry-t láttad? - hangosabban kérdeztem. Zavartan nézett rám. Még mindig nem értette.

Az ujjaimmal formáztam egy "H" betűt, majd kérdőn kitártam a karom. Megrázta a fejét válaszul. Már megértette. Bólintottam, majd elmentem. Bementem a házba. Ez volt az utolsó esélyem. Harry bent ült a konyhában egy pohár vízzel. A kis üveget nézegette a kezében.

- Harry! - megörültem, és odafutottam hozzá. Felnézett rám üveges tekintettel, majd ismét a poharat vizsgálgatta. - Mi történt? Jól vagy? - guggoltam le mellé, hátha így rám néz.