49. ~Ez a sok szerelem...*

Visszamentem a lányokhoz. A pillangók a gyomromban nem akartak nyugovóra térni. Mikor vele vagyok egyszerűen száguld a szívem, összezavarodok, és azok a bizonyos szárnyas kis rovarok is életre kelnek. 

Szerettem Harry-t. Kimondhatom, hogy az életemnél is jobban. Mindenki a nyakamba ugrott, mikor oda értem.

- Szép volt Leah. - mondta Will.

- Így kell ezt Hugi. - szorongatott meg Rose.

- Ismét lehet a kedvenced Harry szólója. - nevettem nővéremre, majd Rebecca felé fordultam. - Most már nem kell nélkülöznöd Liam-et.

- Leah! - csak ennyit mondott, és a nyakamba ugrott.

Mi lent csak ugráltunk, meg ölelkeztünk, miközben fönt a színpadon a fiúk a baleset részleteit mesélték el. Persze a részegség kimaradt a történetből.

- Köszönjük srácok, hogy eljöttetek. - állt fel Petra.

- Mi köszönjük a meghívást. - mondta Niall.

- Maradjatok velünk, mert mindjárt jön egy forró hír a The wanted-ról. - mutatott a kamerába Rob.

A fiúk integettek hátul, majd egy férfi jelezte, hogy vége az adásnak.

- Köszönjük fiúk. Ez volt az eddigi legjobb adás. Imádlak titeket. - ölelte meg mindegyiküket egy kosztümös nő, majd széles mosollyal az arcán elviharzott.

- Leah, Rebecca. - jöttek oda hozzánk.

- Sziasztok srácok. - köszöntünk.

- Tündérkék! De hiányoztatok. - ölelgetett meg minket Niall, majd sorba mindenki. De nálam leakadt Harry, Rebeccánál pedig Liam. Ők egyből elkezdtem smárolni.

- Hiányoztál. - mondta Harry, és a derekamnál fogva közelebb húzott magához.

- Tényleg ennyire szeretsz? Hogy ellökted Caroline-t? - mosolyogtam.

- Az életemnél is jobban. - mondta, majd megcsókolt.

Egyre csak húzott közelebb magához, én pedig a hajába túrtam. Jó volt ismét érezni azokat a kis göndör tincseket. Majd mikor elváltunk egymástól szorosan megölelt. Én a mellkasához simultam. Nem akartam elengedni. Nem akartam megint távol lenni tőle. Mélyen magamba szívtam az illatát. Végre ismét. Fél szemmel láttam, amint Zayn elkezd beszélgetni Will-el.

- Szia. Will, igaz? - köszönt neki a fiú.

- Igen. Szia.

- Igazán jól táncoltál a koncerten. - mosolygott Zayn.

- Köszönöm. Te meg jól énekeltél. - pirult el a lány.

- Jó, hogy segítettél Leah-nak. Végre Harry is a régi lehet. - ment egy kicsit közelebb Will-hez a fiú. Most flörtöl vele? Nagyon úgy tűnik. Hoppá.

- Igazság szerint, idefele úton miattam tévedtünk el. - nyúlt a nyakához szégyenlősen a lány, és lehajtotta a fejét.

- Hé. A szándék a lényeg. És ideértetek, nem? - emelte fel Zayn egyik kezével a lány arcát az állnál, másikkal pedig a kezét fogta meg. Nem hezitál, az biztos.

- De. - pirult el még jobban Will. Féltettem Zayn-től azok után, amit Rebecca mesélt, de örülök, hogy a fiú is boldog egy kicsit. Will-lel nem úgy beszélt, mint barátnőmmel az első nap. Most volt valami  szemében, ami nem hagyott nyugodni. Úgy nézett rá, mint Harry szokott rám. Csillogott a szeme. Ez most vagy nagyon komoly, vagy Harry se szeret igazán. De az elsőre szavazok. 

Eltávolodtunk Harry-vel. Mellé álltam, majd belekulcsolta ujjait az enyémekbe.  

- Te is láttad? - súgta oda nekem.

- Zayn-t? Igen. - mosolyogtam.

- Zayn-t? Én Louis-ra gondoltam. - nevetett.

- Miért, mit tett Louis? - kérdeztem.

- Mit tett Zayn? - kérdezett vissza.

- Gyere. - húztam el a többiektől. Nyugalomba voltunk. -Szóval mi van Lou-val?

- Semmi, csak látom rajta, hogy nagyon tetszik neki Vicky. - mosolygott huncutul.

- Vicky? Ezt miből gondolod? - kerekedett ki a szemem.

- Látom rajta, mikor ilyen. Csillog a szeme, és flörtöl. - nevetett.

- Ez furcsa. Zayn is ugyanilyen volt Will-lel. - most neki kerekedett ki a szeme. Elnevettem magam a fején. Olyan édes és egyben vicces is volt.

- Will és Zayn?! - mondta lassan.

- vicky és Louis?! - vágtam rá csak a vicc kedvéért. Nevetett. - Féltem egy kicsit Will-t. Tudod mit mesélt Rebecca.

- Szerintem nem lesz semmi baj. Majd beszélek én Zayn-nel. - legyintett.

- Ne. Majd inkább én meg Rebecca. - ráztam meg a fejem gyorsan.

- Legyen. - húzta el picit a száját, de gyorsan meg is ölelt.

Visszamentünk a többiekhez. Liam a derekánál karolta át Rebeccát, Zayn Will, Louis pedig Vicky mellett ácsorgott. Szorosan mellettük. Itt valami készül.

- Ez a sok szerelem. - ejtette le tehetetlenül a kezét Niall, majd elment mellettünk. Mindenki nevetett. Senki nem tagadta egy szóval se.

A fiúk összekapták a cuccuk, majd elindultunk a kocsihoz. Rájöttünk, hogy sajnos 10-en nem igazán férünk be egy 5 személyes kocsiba.

- Mi taxival megyünk. - mondtuk el a lányokkal, de a fiúk nem hagyták.

- Azt már nem. Először hazaviszlek titeket,  majd visszajövök a srácokért. - mondta Liam.

- Persze. És Ők addig meg ácsorogjanak itt, hogy mindenki felismerje őket. - mondtam cinikusan.

- Megyünk mi taxival. Igazán semmiség. - legyintett Rose.

- Akkor valaki üljön be ide, valaki tőlünk meg elkíséri a többieket, hogy mégse legyenek egyedül. - találta ki Harry.

- Hogyne. Aztán meg felismernek titeket. Kizárt. - vetette el ezt az ötletet is Vicky.

- Srácok. Nem lesz semmi baj. Ide is taxival jöttünk. - nevetett Will.

- Oké, de nagyon vigyázz magadra. - ment oda Will-hez Zayn.

- Rendben. - mosolygott lány. Zayn bólintott, majd visszament a kocsi elé.

Eközben Louis is odament Vicky-hez.

- Nálunk találkozunk. Remélem ti is odajöttök.

- Ha szeretnéd… - mosolygott a lány.

- Igen, szeretném. - ugrált Loui.

- Akkor megyünk. - nevetett Vicky.

- Yeah. - nyomott egy puszit a lány arcára. Vicky először lefagyott, majd az arcához kapott, és elmosolyodott.

Én is és Rebecca is "elköszöntünk", majd elindultunk az út szélére.

Én vigyorogtam, mint a vadalma.

- És mi van veletek, Will? Vicky? - kérdezte Rebecca.

- Semmi. - mondták egyszerre.

- Úgy értem mi van veletek? - mutogatott hátra a fiúk kocsijához, mikor leintettem egy taxit.

- Ne mondjátok el senkinek, de Zayn nagyon aranyos és cuki. - áradozott Will, mikor beszálltunk a kocsiba.

- Engem pedig megpuszilt Louis. - kapott az arcához Vicky.

- Szuper, még öt One Direction rajongó. Lányok ez csak álom. Soha nem fog valóra válni. Ők sztárok! Könyörgöm. Hányszor kel még ezt végighallgatnom?!- fordult hátra a sofőr, és akadt ki.

- Ez nem csak álom. Én ismét együtt vagyok Harry-vel, Rebecca pedig Liam-mel.

- Persze-persze lányok. Hát hogyne. Hova lesz? - kérdezte unottan.

Bediktáltuk a címet, és az út hátralevő részét csendben töltöttük. Egyikőnk se akart ez előtt a férfi előtt egy szót is kimondani. Kifizettük a sofőrt, de azt leshette, hogy borravalót kapjon. 

Megfordultunk, és az annyira ismert ház előtt találtuk magunkat. Imádtam ezt a helyet. A sok emlék ismét felmerült bennem. Beléptünk a kapun.