2012. július 10., kedd

35. ~Kicsit piásan.*

Köszönöm szépen a 7500 látogatót. Remélem tetszik az oldal. : )

35. ~Kicsit piásan.*

Visszaértem a mosdóból. Leültem a többiek közé. Mosolyogtam, mintha mi sem történet volna. Nem akartam, hogy rákérdezzenek, de azt meg pláne nem, hogy el kelljen mondanom Harry-nek mindazt, amit Caroline mondott. Nem csak, hogy nem akartam, nem is tudtam volna megtenni. Képtelen lettem volna bárkinek is elmesélni ezt az egészet. Még én is emésztettem. Szóval csak jó fejet vágtam, és nevettem. Ez volt a legjobb, amit tehettem.

Az este további részében ment az ivászat. Olyan 1 fele átmentünk egy másik helyre Louis javaslatára. Szépen bepiált mindenki. Sokkal jobban, mint a parton. Bár én, Rebecca, meg Liam egész jól tartottuk magunkat. A fiú és barátnőm azzal az indokkal, hogy még vezetnek, én meg…nos…női gondok miatt.  Remélem nem kell elmagyaráznom. Zayn, Niall és Louis feltűnően jó kedvű volt, de kétség kívül Harry került a legrosszabb állapotba. És nem azért, mert Ők nem bírják a piát. Nem. Ők jóval többet ittak. Mi, mint utólag kiderült egy pár körből kimaradtunk, de nem is baj. Szóval mire a másik helyre értünk, már azért imádkoztunk, hogy ne szólítsa le őket egy rajongó se. Szerencsére éjjel 1-kor London utcái már kihaltak. A másik helyen is ittunk, aztán Niall kitalálta, hogy látogassunk el még egy házibuliba is. Elindultunk ki  kocsihoz, de félúton Zayn beborult az árokba. Egy csúnya karcolás lett az arcán. Éppen jobb szeme alatt.
- Mi hazavisszük Zayn-t. - mondtam.
- Igen. - helyeselt legjobb barátnőm.
- Hmm. A szép lányok lelépnek a buliból 3 előtt? Ez milyen már? Pedig még fiatal az este. - akart mellém állni Louis, de egy kicsit eltévesztette az irányt, és mögém borult. Szerencsére nem landolt a földön.
- Rendben lányok. Majd megyünk mi is. - mondta Liam.
- Kérlek figyelj nagyon a fiúkra. Már nincsenek a legjobb állapotba. - ölelte meg Rebecca a szerelmét.
- Mi teljesen jól vagyounk. - mondta részegesen Louis.
- Jah. - emelte fel a mutatóujját Zayn, de észrevett valamit. - De ferde az ujjam. - vizsgálgatta.
- Persze-persze. Na, gyere te kis alkoholista. - nevettem, és betámogattam az egyik kocsiba.
Beszálltam mellé hátra, Rebecca pedig a vezetett.
- De nem ferde? - tartotta elém.
- Nem.
- De szerintem az. - mondta.
- Jó. Akkor az. - hagytam rá.
- Tudtam. Mindjárt felhívom a dokit, és megmondom, hogy csinálja meg. - és már nyúlt is a telefonjáért. Kivette a zsebéből, de leejtette. - Hopááá. - nézett fel rám, majd vissza le. - Ez már nem lesz meg. - nevetett piásan. 
- Majd én felveszem. - mondtam.
Ő középen ült, én pedig a bal oldalán. A telefon valahova a felőlem lévő ajtóhoz csúszott. Háttal fordultam a fiúnak, és lehajoltam érte. De arra nem gondoltam, hogy ez kihasználja.

Egyszer csak 10 ujjat éreztem a fenekem. Most komolyan Zayn Malik megfogta? Jött is a válasz.
- Basszus, de jó segged van. - markolászta meg.
Na neee. Hirtelen felültem, és ahogy fordultam, már csapódott is a kezem az arcán. Ezt még Harry se tette, pedig ő a barátom. Pont a sebén találtam el az arcát.
- Jól van na. Csak mondtam. Nem kell egyből kiakadni. - kapott az arcához.

Megállt az autó. Bementünk a villába, majd szépen leültettük Zayn-t a konyhába egy székre, és lekezeltük a sebét. Mind az 5 ujjam nyoma ott virított az arcán. Rebecca csak röhögött. Egy sebtapasszal az arcán vittük fel a szobájába, és fektettük le aludni. Vártunk 20  percet, míg biztosan alszik, majd elindultunk mi is haza. Nem voltam képes elmesélni Rebeccának a mosdóban történteket. Azzal nyugtattam magam, hogy úgyse lényeges. Fáradtak voltunk, és piásak is, szóval egyből bedőltünk otthon az ágyba. Nem telt sok időbe, már be is aludtam. Biztos az alkohol hatása.

Liam szemszögéből:

Zayn ugrott egy szép fejest az árokba, így a lányok hazavitték. Rám maradt a felelőség. Mégis mit kezdjek, most ezzel a három részeg fiúval? Átmentünk abba a házibuliba, amit Niall javasolt. Egész jó hely volt. A ház meseszép, a csajok jók, bár én nem nagyon figyeltem őket. Tökéletes nekem Rebecca, de Louis igenis nyomult. Aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Niall letámadta a kajákat, Harry eltűnt, Louis pedig ugrott egy fejesnek szánt hasast a medencébe ruhástól. Szépen átázott mindene. 

Aztán elkezdtem kérdezősködni Harry után. Azt mondták bedőlt egy fenti szobába aludni. Megnyugodtam. Had pihenjen. Majd ha megyünk, felmegyek, és megkeresem. Aztán Louis megjelent valaki más ruhájában. Biztos kölcsönadták neki, hogy leválthassa azt a vizes cuccot. De ez a gatya, meg póló se bírta sokáig, ugyanis egy fogadás alkalmából megint ugrott egyet. De ezúttal egy szaltónak induló hátast. Mégis mit képzelt? Hogy majd sikerülni fog neki a szaltó pláne részegen? Szóval kapott még egy adag száraz ruhát. Ezúttal ez már nem lett vizes. 

5 órakor úgy döntöttem ideje összeszedni a fiúkat, és elindulni haza. Közbe Harry is letámolygott a lépcsőn. Louis-t elszakítottuk egy lánytól, Niall-t pedig lekaptuk a pultról. Már egy fél órája nyomta fent az ír táncot és a léggitározást, miközben szorgalmasan énekelte a We will rock you-t.

Végre sikerült mindenkit betuszkolnom a kocsiba, majd elindultunk haza. Csak reménykedtem benne, hogy nem pont most támad kedve egy zsarunak megszivatni minket. Kicsit idegesítő volt az út, mivel idő közben Niall áttért a Hangoover-re, Louis pedig a nagy tudásával adta alá a ritmust. Harry csak hajlongott jobbra-balra az ütemre. Elég vicces látvány volt.
Aztán leparkoltam a ház előtt, és hátra fordultam nézni az eseményeket. Niall továbbra is énekelt, de Harry meg Louis közbe átváltott a buzulásra. Éppen egy csók készült elcsattanni. Ezt nem hagyhattam. Nem tudom, hogy tettem, de egy hatalmas vetődéssel köztük termettem. Lényegtelen hogy tudtam ekkorát ugrani, de sikerült megállítani őket. Szépen betessékeltem őket a házba. Én nem tudom mi üt Louis-ba mikor részeg, de olyan gyorsan futott, hogy még én se értem utol. Aztán elkezdtünk kergetőzni a kanapé körül. Végül átmásztam a fotelen, és ráugrottam. Felvittem őket az emeletre. Végre mindenkit bedugtam a szobájába aludni, és elindultam le a konyhába. Alig jutottam a lépcső aljáig, már lépteket hallottam föntről. Visszamentem. Louis szobájának az ajtaja nyitva volt. Benyitottam Harry-hez. Hát nem ott ült az ágy szélén Louis?! Harry már világát nem tudta, úgy aludt.
- Na jó. Ebből elég. Irány vissza. - mutattam az ajtó fele.
Louis bedurcizott, majd elindult a szobája fele. Bement, majd rázártam az ajtót. Végre nyugalom.

Ismét elindultam a konyhába, de ezúttal le is jutottam. Leültem egy székre. A fejem rohadtul fájt, de tudtam, nem vehetek be fájdalomcsillapítót. "Pia+gyógyszer=mentő." Futott át az agyamon. Azt pedig nem akartam. Szép lassan ittam egy pohár vizet, majd felmentem lefeküdni. Előtte még kinyitottam a zárat Lou ajtaján, hogy reggel ki tudjon majd jönni, majd bedőltem az ágyba. Elég hamar álomba merültem. Nem csoda. Már majdnem 6 óra.

2 megjegyzés: