Sajnálom, hogy várnotok kellett, de volt egy kis bonyodalom a családban. : ( A nagyszüleim baleseteztek, és a nap nagy részében náluk vagyok és ápolom mamám. van egy bordatörése. Elnézéseteket kérem, ha kések egy résszel. Remélem meg értitek, és nem haragszotok meg rám.: / Jó szórakozást az új részhez: )
Ui.: Nézzétek meg a Szereplőket.*, mert frissítettem: )
Ui.: Nézzétek meg a Szereplőket.*, mert frissítettem: )
43. ~Nagy bejelentések.*
Rebecca szemszögéből:
Leah előrefurakodott, hogy
megnézze mi ez a nagy kavarodás. Eltűnt a sok lány között. Én is elkezdtem
előre törni, de a másik oldalon. Ott kevesebbnek tűnt az ember. És a számomra
legkedvesebb arccal találtam szembe magam.
- Liam? - mosolyodtam el.
- Rebecca. - mosolygott
vissza, és látszott rajta a megdöbbenés.
Hirtelen Harry felállt az
asztal másik végéről, és elkezdett rohanni ki a rajongók között. Nem tudom, mi
történhetett. Visszafordultam Liam fele.
- Te meg hogyhogy itt
vagy? - állt fel a fiú.
- Shoppingolunk Leah-val.
- Minden estre jó, hogy
itt vagy. - mondta, mikor leért hozzám, majd megölelt , és végül nyomott egy
puszit az arcomra. Én csak mosolyogtam.
- Ahw. - jött a
rajongóktól.
- El tudnál viselni engem
ennek az őrületnek az ellenére? Úgy értem szabad? - kérdezte tőlem a fiú, miközben a rajongók
felé vetett egy pillantást.
Rájöttem mire akar
kilyukadni. Az érdekli, hogy képes lennék-e elviselni a rajongókat, a médiát és
a kamerákat, ha bejelenti, együtt vagyunk.
- Szeretlek. Persze, hogy
szabad. Minden őrültség ellenére elvisellek. - mosolyogtam.
Ő is elmosolyogott, majd
nyomott egy csókot az arcomra, és felhúzott az emelvényre az asztal mögé.
- Kaphatok egy kis
csendet? - kérdezte Liam. Mindenki elhallgatott, és oda fordult felénk. Még a
fiúk is. - Fontos bejelentésem van. Ez a lány itt mellettem Rebecca. Ugye
milyen gyönyörű?! Ő egy csodás lány, és én hihetetlenül szeretem. - lett egy
kis sugdolózás, de hamar abba maradt. - Na de a lényeg, hogy szeretném
bejelenteni, Ő az ÉN barátnőm. - hangsúlyozta az ÉN szót. - És ez most azoknak
a pasiknak szólt, akik szemet vetettek ez én Csipkerózsikámra. - nevetett,
átkarolta a derekam, és magához húzott.
Mindenki szakadt. Még
belőlem is kibukott a nevetés, majd a szemébe néztem.
- Bolond. - csóváltam a
fejem, és mosolyogtam. Megrántotta a vállát, majd nyomott egy apró csókot a
számra. A rajongót szinte elolvadtak. Még szerencse, hogy Liam se szereti,
mikor sokan néznek minket csók közbe. Én se vagyok oda érte. Mikor
eltávolodtunk ettől a pár másodpercig tartó csóktól hatalmas sikítás lett.
Harry szemszögéből:
- Harry kérlek mondd el
nekünk! Mi vagyunk a legnagyobb rajongóid. Tudjuk, hogy nem örülnél, ha a média
bármit is megtudna, szóval ha olyan nem mondjuk el. - faggatott tovább a két
aranyos lány. Meglepően egyformák voltak. Biztatóak voltak a szavaik, ezért
hittem nekik.
- Tudjátok, ez az egész
nagyon bonyolult. Valami olyat tettem Leah-val, amit nem bocsájt meg nekem
soha. - hajtottam le a fejem.
- Mit tettél? Nem vagy te
gonosz, hogy annyira megbántsd. - tette egyikük a vállamra a kezét.
- De. Ez tényleg gonoszság,
és most mindenkinek meg lesz a véleménye rólam. De Leah-nak főleg.
- De mit tettél?
- Megcsaltam. - suttogtam.
- Pedig annyira szeretem. Nem tudom, hogy tehettem. Sokat ittam. Semmire nem
emlékszem. - javítottam.
- Jaj Harry. Hogy
tehetted?! - csóválta a fejét az egyikük.
- Kivel? - kérdezte a
másikuk.
- Caroline-nal. - leesett
az álluk.
- Huh. Hát sajnálom, hogy
ezt kell mondanom, de sajnálom Leah Crawfordot. De téged is nagyon, de ez… -
dadogott a lány. Gondolom nem akart csúnya jelzővel illetni, bár megérdemeltem
volna.
- …durva… - fejezte be a
másik.
- Mondjátok ki nyugodtan. Tudom,
hogy nem akartok vagy mertek rám csúnyát mondani, de megértem. Remélem azért
nem fogtok megutálni. Én tényleg nem akartam. - hunytam le a szemem.
- Harry. Te egy nagyon jó
ember vagy. Hidd el nekem. Megértem. - simogatta meg finoman a karom az egyik
lány. Nem is voltak annyira fiatalok. Velem egy korúak lehettek.
- Nem fogunk megutálni. A rajongók
továbbra is szeretni fognak titeket. Ha emiatt megutálják kedvencük, hát
üzennék nekik szívesen valamit. - fejezte ki magát finoman.
- Amúgy miért ültél itt?
Még mindig nem tudjuk. - mosolygott szelíden, aki a karom simogatta.
- Leah és Rebecca
vásároltak, és egyszer csak vele szembe találtam magam. Meglepődött, majd
elrohant a mosdók fele, de én hamarabb ideértem, és itt vártam. Szegény nagyon
sírt, mikor megláttam. A szemfestéke szépen elfolyt. Ezt én tettem vele. Úgy gondoltam
Ő se bánja, így megcsókoltam. De utána azt mondta meg ne merjem ezt még egyszer
tenni, és elrohant szintén sírva. Szeretem, és nem bírom így látni. Lányok mit
tegyek?
- Oh jaj. - állt el a
szavuk.
- Én biztos vagyok benne,
hogy el kell mondanod a médiának. Ha más nem, Leah kedvéért. Képzeld el, hogy
megy az utcán és azzal nyaggatják: "Ugye te vagy Harry Styles barátnője?"
- utánozott egy rajongót. - Fix, hogy elkezdene sírni, és csak neki lenne még
rosszabb.
- Igazatok van. Be kell
jelentenem. - húztam el a szám. - Köszönöm lányok. Még a nevetek se tudom.
- Én Angela vagyok. -
mondta a magasabb.
- Én Destiny. Ikrek vagyunk.
- Köszönöm Angela és
Destiny. Meg fogom hálálni. Megadnátok a számotok?
- Persze. - lediktálták a
számuk, és én is megadtam az enyém. Pedig ez nálam kényes ügy. Nagyon figyelek,
hogy rajongók ne szerezzék meg a számom, de most kivételt tettem. Ők nagyon
aranyosak.
- Elkísértek? - mosolyogtam.
Bólintottam, majd
elindultunk az emelvény fele.
Ott éppen Rebecca és Liam
smárolt. Biztos bejelentették, hogy együtt vannak. Csúcs. Egy járás és egy
szakítás bejelentése egy napon. Felmentem az asztal elé. A lányok lent elém
álltak, és bíztatóan mosolyogtak.
- Bejelentettétek? - súgtam
oda Liam-nek mikor végeztek, és Rebecca lement a színpadról.
Bólintott, és mosolygott.
Én is bólintottam, és belekezdtem.
- Én is szeretnék valamit
mondani. Sajnos Leah és én szakítottunk. Nem az Ő hibája, szóval kérlek ne
haragudjatok rá. - Angela és Destiny elismerően mosolyogtak, és bólogattak, Liam
pedig a vállamra tette a kezét. - Van két lány, aki nagyon sokat segített, hogy
ezt be jelentsem. Még csak most találkoztunk, de tudom, hogy nagyszerű lányok.
Angela! Destiny! Feljönnétek? - kikerekedett szemmel álltak lent. Majd
kinyújtottam feléjük az ép kezem, és felhúztam őket az emelvényre. - Még
egyszer köszönöm lányok. Még találkozunk. - mondtam, majd lementek. Integettünk
nekik, aztán kimentek a plázából.
Megkönnyebbülés volt
elmondani. Nem lettek velem ellenségesek. Továbbra is kértek puszit, vagy
ölelést. De nem lett sokkal jobb kedvem. És ezt még mindig nem mutattam. Aztán
olyan fél 8 fele vége lett, és mehettünk haza. Egyből bedőltem az ágyba. Nem volt
rám jellemző ez a hamar elalvás, de a színjáték nagyon kimerített. Nem adhatom önmagam. Muszáj mosolyognom,
és játszanom az tökéletes, boldog, kiegyensúlyozott sztárt.
Leah szemszögéből:
Elrohantam. Nem bírtam ezt
tovább. A második emeleti mosó felé vettem az irányt. Ott hátha nyugodtan rendbe
tudom szedni magam. Sikerült. Végre megint normális kinézetem lett. Éppen egy
kevés púdert tettem az arcomra, hogy biztos minden rendbe legyen, mikor csörgött
a telefonom.
- Basszus. - kaptam a
táskámhoz. "Meg kell változtatnom a csengőhangom!" Gondoltam, mivel a
WMYB indult be. Még szerencse, hogy azt Liam kezdi. Felvettem.
- Szia Leah. Hol vagy? -
hallottam Rebecca hangját.
- A második emeleti
mosdóban. Az előtte lévő padon találkozunk, rendben?
- Oké. - és kinyomta.
Kimentem, és leültem. Majd
megláttam barátnőmet gyors léptekkel közeledni.
- Hogyhogy itt vagy?
- Tudodkivel találtam szembe
magam, és…- elmondtam neki.
- Szegénykém. Sajnálom.
Csak hogy tudd, Har…tudodki bejelentette, hogy már nem vagytok együtt. -
dörzsölte meg a hátam. Megint gyűltek a szemembe a könnyek. Észrevette. - De
ezért nehogy sírj. Legalább már mindenki tudja, és nem nyaggatnak.
Bólintottam, és
visszanyeltem a könnyeim.
- Menjünk haza. Már nincs
kedvem vásárolni, és fél 6 van. - álltam fel.
Elindultunk ki. Fogtunk egy
taxit, és megadtuk neki a házszámot. Végre otthon édes otthon. Betettünk egy
kevésbé romantikus filmet, és elkezdtük…pontosabban kezdtem zabálni a csokit és
a Nutellát. Egyszer csak csengettek.
Szegény Leah!!!...de azért Harryt is sajnálom!...nagyon jo lett ez is mint a többi! :D..jöhet a kövi! :D <3
VálaszTörlésigyekszem. örülök hogy tetszik: )<3
TörlésNAgyon jóó!!Ahogy tudod hozd a következőt:)
VálaszTörlésholnap lesz fent:)köszönöm a komit. őrizd meg jószokásod<3
Törlésde jó lett *o* :) Szegény Leah... Harry-t akárhogy is sajnálom,akkor sem mentség semmire,hogy részeg volt...
VálaszTörlésDe azért remélem kibékülnek :D
nem csalódtam benned,ismét remek fejezettel álltál elő :D <3
Óóó nagyon köszönöm. El se hiszed milyen jó érzéssel tölt el ezeknek a soroknak az olvasása. *-* <3
Törlés