30. ~Téged soha. Ezt jól jegyezd meg…*

Még mindig várom, a véleményeket. : )

30. ~Téged soha. Ezt jól jegyezd meg…*

Eljött az ebéd ideje. Niall javaslatára a fiúk kedvenc étterméből, a Nando's-ból  rendeltünk. Megebédeltünk. Akarva, akaratlanul is  gyakran Liam-re néztem. Még mindig nem tudtam kiverni a fejemből azt a romantikus meglepetést Rebeccának. Tudom, hogy a lány el fog ájulni tőle, mivel eddig még senki nem csinált neki ilyet. Meg amúgy is. Melyik csaj nem ájul el ha egy ilyen meglepetést kap ráadásul Liam Payne-től, egy világsztártól? Még ha nem is rajongó.

Mikor befejeztük az ebédet, mi hazamentünk készülődni, mivel már 4-re bent kellett lenni, pedig a koncert csak 7-kor kezdődött. A fiúk elmagyarázták a színfalak mögötti dolgokat. Szóval nekünk szinte nem kell semmit se csinálni. Ott kapunk ruhát, megcsinálják a sminkünk meg a hajunk. Nekünk csak ott kell lenni. Egy óra múlt mire hazaértünk. Megbeszéltük, hogy fél háromra visszamegyünk, mert az út minimum fél óra, és hátha még lesz egy kis kavarodás is.

Otthon sokat beszélgettünk Rebeccával. Elmeséltem neki, hogy Harry megkért legyek a barátnője, és velem együtt sikítozott a nappaliban. Otthon igyekeztünk tiszta fejjel átgondolni a dolgokat, ami nehezen ment, mivel mind ketten nagyon idegesek voltunk. Majd elkezdtünk készülődni. Nem csináltunk semmi különöset. Majd ott kicsinosítanak. De azért persze, hogy mi is kicsit kiöltöztünk.

Kettőkor beléptünk a villa ajtaján. Senkit nem találtunk lent. Felmentünk az emeletre. Fönt a fiúk alsógatyába vagy éppen félig felöltözve rohangáltak egyik szobából a másikba.

- Liam, segíííts! - kiabálta Niall. .

- Pillanat. Louis, hova lett a farmerem? - válaszolta, miközben átment Niall-hez.

- Nem tudom. Zayn, szabad már a fürdőszoba? - rohant ki Lou alsóba, és ment át a fürdőbe.

- Neeem. - tolta ki az ajtón Zayn.

- Csúcs. Akkor hova menjek? - állt tehetetlenül a folyosón a fiú.

- A lenti is foglalt lesz. - kezdett el rohanni a lépcső fele Harry.

- Na azt már nem. - indult el Louis is.

Csak dulakodtak. Elég vicces látvány volt, mivel mindketten csak egy szál alsógatyába voltak. Harry kis híján felborította Rebeccát, aki elkezdett zuhanni le a lépcső alja fele, de a fiú egy laza kéz mozdulattal a  másik irányba lökte.

- Bocsi. - kiabálta, de nem fordult vissza. Csak versenyeztek tovább a fürdőig.

Rebeccával összenéztünk és megelégeltük ezt.

- Állj!!!! - kiáltottuk el magunkat egyszerre.

- Mindenki jöjjön ide. Moost! - mondtam.

Engedelmesen körénk gyűlt mindenki.

- Na jó. Ki mit akar most csinálni? - kérdezte barátnőm.

- Én csak a farmerom keresem, utána pedig hajat akarok vasalni. - mondta Liam.

- Én nem találom  szerencsealsóm. - jelentette ki Niall.

- A midet? - fordultam oda.

- A szerencsealsóm. Anélkül nem fog menni a koncert. - mondta szégyenlősen.

- Mindjárt visszatérünk rá. Zayn?

- Én csak a hajam akarom belőni. - rántotta meg a vállát.

- De már fél órája? - kérdezte Lou. - Amúgy én le szeretnék zuhanyozni.

- Én is. - vágta rá Harry.

- Jó, akkor. Liam, mindjárt segítek. Leah, te segíts Niall-nek!  Harry irány a lenti fürdő, Louis a fenti. Zayn te pedig menj Leah-hoz, mikor végzett Niall-lel. Hidd el, jobban meg tudja csinálni, mint te magadnak. Női szem. - adta ki az utasításokat Rebecca. Kibújt belőle a vezetőegyéniség. Muszáj volt.   

Harry a lépcsőn, Louis a fürdőbe tűnt el. Zayn bevonult a szobájába.

- Keressük meg az a farmert, aztán a hajad is megcsinálom. - mondta barátnőm, miközben a szobája fele tolta Liam-et.

- Niall. Milyen szerencsealsóról van szó? - fordultam a fiú fele.

- Hát egy fehér-zöld lóherés. - értetlen néztem rá. - Ír vagyoook. - tárta szét a karjait.

 - Rendben. - mentünk be a szobájába, de elállt a szavam, mikor megláttam. Amikor egyik reggel keltettem valahogy nem ilyen volt. - Ebbe a kupiba nem csoda, hogy nem találod.

Csak elnevette magát, de én is vele együtt. Felemeltem egy adag ruhát, és előtűnt egy sporttáska a földön. Beletúrtam. Volt benne spray, tusfürdő, három póló, két gatya, három darab zokni, és ni csak… egy fehér-zöld lóherés alsó szépen összehajtva.

- Niall.

- Igen?

- Mit kap a becses megtaláló? - mutattam fel a ruhadarabot. Gyorsan odapattant, és kikapta a kezemből.

- Kiegyezünk egy pusziba? - mosolygott.

- Nekem megfelel.

Azzal nyomott egy puszit az arcomra. Csak úgy cuppant.

- Én hagylak öltözni, meg amúgy is már vár Zayn. - azzal kimentem a szobából, egyenesen át Zayn-hez.

- Kop-kop. - nyitottam be.

- Ó, remek. Bízom benned, szóval csak okosan. A hajamra nagyon harapós vagyok. Az oldalára vigyázz, csak a tetejét állíts fel, és fontos, hogy…

- Zayn. Hidd el menni fog. Nap mint nap látom a hajad. Tudom. - szakítottam félbe.

- Jól van. - és leült nekem háttal a székre.

Mögé álltam, majd a kezembe nyomtam egy kis hajzselét. Elkezdtem a remekművem. Nem mindennap ajánlják fel az embernek, hogy csinálja meg egy FIÚ haját. Bevallom, élveztem. Nagyon is. Aztán 5 perc után megszólaltam.

- Kész is.

- Kizárt ilyen hamar.

 Elé nyomtam egy apró tükröt. Egy ideig méregette a haját, majd megszólalt.

- Tényleg remek. Te aztán érted. Nagyon köszönöm. Megmentetted az életem Leah. - ugrott a nyakamba.

- Igazán nincs mit, de én most megyek.

Majd kimentem.

Gondoltam benézek Liam-ez, hogy Ők hogy boldogulnak. Bent olyan látvány tárult elém, amire nem számítottam. Rebecca éppen igazította Liam haját. Ami nem is lett volna olyan furcsa dolog, de az a helyzet, amibe voltak. Hát… Liam ült az ágy szélén. A lány az ölébe felé fordulva, és igazgatta a haját. Na akkor így értette a hajkészítést. Érdekes egy póz volt. Rebecca egészen kihúzta magát a fiú ölében, hogy az egész haját lássa. Liam átkarolta a derekát, és csak barátnőm vizslatta. Az arcát, a nyakát, és igen, a "mellkasát" is. Kicsit mintha húzta volna közelebb is magához. Rebecca lenézett rá, majd megcsókolták egymást. Szenvedélyesen. Szinte látni lehetett a szikrákat köztük. Rebecca beletúrt a fiú hajába. Amit eddig összehozott, az most tönkre is ment.

Gyorsan kislisszoltam a szobából. Nem akartam zavarni. Olyan aranyosak együtt. Még az a félreérthető ülés is édes, ha ők ilyen aranyosat hoznak ki belőle. Lementem a konyhába. A nappaliba összefutottam Zayn-nel. Fel-alá rohangált a fotelek között.

- Állj már meg. Kikopik a szőnyeg. - nevettem.

Csak visszavigyorgott, majd elindult velem a konyhába. Kint Louis ült az asztalnál. Alig értünk az asztalhoz, betoppant Niall.

- Na, most már jó lesz a koncert? - nevettem rá.

- Jó hogy. Már semmi rossz nem történhet, rajtam van a szerencsealsó. - nevetett vissza.

- Remélem is. - mondta Louis.

- Minden perfect lesz. - vett ki a hűtőből Zayn egy kis vizet.

- Szerintem én jobban izgulok, mint ti. - mosolyogtam aggodalmasan.

- Semmi gond tündérke. - mondta Niall, és a szemei nyugalmat sugároztak, bár fogadni mertem volna, hogy belül Őt is szétveti az izgalom.

- Ne aggódj, amíg mellettem vagy. - ölelt meg egy kar hátulról. - Elvégre már az én barátnőm vagy. - nyomott Harry egy puszit az arcomra hátulról. 

- Akkor ti most hivatalosan is jártok? - kérdezte Zayn.

- Aha. - mondta a derekam szorongató fiú.

- Haver! Megcsalsz? - tolta fel magát az asztaltól Louis.

- Nem, dehogyis. - mentegetőzött Harry.

- Akkor engem? - álltam vele szeme, és tettem  kezem a csípőmre.

- Téged pláne nem. Soha. Ezt jól jegyezd meg. Inkább Louis-t. nyomott egy csókot az ajkamra.

- Chhh. - hallottam az asztal felől.

- Köszönöm. -suttogtam.

Ekkor betoppant Liam és Rebecca.

- Menni az idő? - kérdezte a fiú.

- Negyed négy. - felelte Niall.

- Akkor ideje indulni. - mondta barátnőm.

Mindenki felállt és kiment az előszobába. Szépen felvettük a cipőnk, majd kimentünk a kocsihoz. Elindultunk a csarnok fele. Tudtam, hogy ez a pár óra tömény izgalmat fog hozni.