II. 12. ~Miami.*
Csengettek. El se tudom
mondani, milyen megkönnyebbülés volt hallani ezt a hangot a reggeli kapkodás
után. Halálra izgultam magam. Folyamatosan azon agyaltunk Rebeccával, hogy mi
kell még, vagy esetleg mit hagyunk itthon. Olyan hiányérzetem volt. Még nincs
minden meg. De valahogy ez a csengő megnyugtatott. Megnyugtatott, mivel tudtam,
ki vár rám az ajtó túl oldalán. Odaszaladtunk barátnőmmel, és feltéptük. Kint
Liam és Harry várakozott.
- Mehetünk? - kérdezték.
- Sziasztok. -
mosolyogtunk.
- Persze. - feleltem.
- Mit vigyünk? - kérdezte
Harry.
- Ezeket. - mutattam a két
nagy bőröndre a nappaliban.
- Oké. - mondta Liam, majd
felkapta Rebeccáét.
Harry az enyémet fogta
meg. Kipakoltunk mindent a folyosóra.
- Szia kis lakásunk. -
mondtam, majd bezártam az ajtót. Rebecca csak mosolygott.
Lementünk a lifttel, majd
bepakoltunk egy autóba. Nem tudom ki vezette. Mindenki hátra ült, és csak mi
voltunk benne négyen. De a csomagtartóban a két fiú cucca is pihent. A kocsi
elindult a reptér fele.
Reptér. Azon helyek
egyike, ahol minden emberben két érzés kavarog. Az egyik a honvágy, és az
otthonszeretete, a másik pedig a kalandvágy, és a világ felfedezése. Bennünk is
ez játszódott le. Egyik részem maradt volna ebben a csodás városban, de a másik
kívánkozott Miami-ba. Álltunk a reptér előtt a bőröndökkel. Bár nem kellett
sokat várni, és bementünk. Leadtuk a csomagokat, majd leültünk, és vártuk a
többieket. Útközben kiderült, hogy ők külön jönnek, mivel mindenki felveszi a
szerelmét. Kivéve szegény Niall-t. Neki itthon kell hagynia Destiny-t. Mint
utólag kiderült az is szerepet játszott Ian döntésében, hogy belenyúlik az
iskolába a turné. Az ikrek most lesznek 12.-esek. Két hónapig külön. Én nem
bírnám ki Harry nélkül. Nekik is nehéz lesz.
- Mikor jönnek? - untam
meg a várakozást.
- Most. - mutatott Liam a
bejárat fele.
Odakaptam a fejem, és
tényleg. Vicky, Will, Louis, Zayn és Niall közeledett felénk.
- Sziasztok. - köszöntünk,
mikor ideértek.
Leadták a csomagjukat.
Éppen azon gondolkoztunk, hogy elindulunk a gép felé, mikor egy kis
csipet-csapat közeledett hozzánk. Csak Lorát ismertem meg, és pár lány arca is
rémlett valahonnan. Egy nő jött középen nagyon magabiztosan. Megálltak előttünk,
majd megszólalt.
- Sziasztok. Beth vagyok. Én
lennék a szervező, és végig veletek leszek. Hadd mutassam be a csapatot. Ő itt
Paul, a testőrötök, Lou a fodrász, öltöztető, sminkes, és kis Lux. Debby az
előénekesetek, Jasmin az énektanár, Lora a koreográfus, és a táncosok, akik
közül páran ott vannak. - nézett barátnőimre. - Beszéltem Simon-nal, és
lerendeztem, hogy veletek legyenek egy házban. Ti nem a hotelben lesztek. -
mondta nekünk. Bólintottunk. - Remek. Édeseim, indulás. Vár minket Amerika. -
tapsolt kettőt, és indult el a folyosón. Követtük. Ez a nő aztán nem hezitál.
Egyből a lényegre tér. De amúgy elég szimpatikus kis asszony azt meg kell
hagyni. Útközben összemosolyogtunk a csapat új tagjaival. Mindenkinek kedves
arca volt. Az a kisbaba nagyon aranyos. Végigmentünk a folyosón, aminek a végén
egy hölgy állt.
- Erre tessék. - terelt
minket egy másik folyosóra.
Elkanyarodtunk, majd
kiértünk az épületből. Egy meglehetősen bizarr, de mégis remek látvány fogadott
minket. Egy hatalmas repülő, aminek a farkán egy "1D" felirat
díszelgett. Mindenki elképedt, és megállt, kivéve Beth.
- Nekünk van repülőnk? -
döbben le Louis mellettem.
- Úgy tűnik. - mondta
Zayn.
- Cool. - indult el Harry.
Ránéztem a többiekre.
Legtöbben csak megrántották a válluk, és mentek előre. Én is így tettem, és
követtem a szerelmem. Furcsa, de ezúttal Harry nem ragadott kézen, mikor
elindult. Nagyon izgulhat ő is.
- Jó reggelt! - köszönt
egy kis kalauz a lépcső aljánál. Mindenki bólintott válasz képen.
- Beszállás Kedveseim. -
mondta Beth.
Felmentünk a lépcsőn, majd
ismét egy újabb meglepetés fogadott minket.
Csodaszép volt a gép
belseje. Mindenkinek volt benne elég hely. Voltak kapapék, fotelek, konyha,
tévé, minden ami kell. Kicsit furcsa volt, hogy az én pasim ilyen gépen utazik.
De persze örülök a sikerének. Hisz Harry egy világsztár. Most már hivatalosan
is, hogy megy turnéra, és mindenhol elkelt az összes jegy.
Kényelmesen
elhelyezkedtünk, majd megszólalt egy hang.
- Kedves utasaink.
Köszöntjük önöket a OneD1-en. Kérjük a felszállás alatt foglaljanak helyet.
Utána szabadon mozoghatnak a gép területén. Köszönjük.
Hallgatott el a kelleme
női hang. Mindenki leült. Volt hely bőven szóval ez nem okozott gondot. A
táncosok, Lou, Lux, Jasmin, Beth és Lora a gép elején ültek, mi a srácokkal,
Paul-lal és Debby-vel a gép farkánál.
- Debby. Mesélnél magadról
egy kicsit nekünk? - kérte Vicky.
- Persze. Debby Medwin
vagyok, és Írországban születtem. 6 éves voltam, mikor Londonba költöztünk.
- Én is ír vagyok. -
kiabálta be Niall széles vigyorral.
- Hallhatnánk énekelni? -
kérdeztem.
- Rendben. - rántotta meg
a vállát. Elkezdte énekelni a WMYB refrénjét.
- Ez király volt. - mondta
Zayn.
- Köszönöm. - mosolygott.
Elkezdtünk énekelni
közösen, és sokat nevettünk. Én igyekeztem nagyon halkan énekelni. Harry
bíztatóan átkarolta a derekam, hogy hangosabban, de nem javítottam.
Paul a sarokban ücsörgött,
és figyelt minket.
- Harry. Paul mit csinál?
Kezd megijeszteni. - súgtam oda neki.
A fiú odakapta a fejét, és
megszorította a derekam, hogy nyugodjak meg, majd megszólalt.
- Szóval Paul. Te leszel a
testőrünk? - kérdezte tőle.
- Igen. Az én dolgom, hogy
megvédjelek titeket a rajongóktól. - felelte.
- Mi egymásban több kárt
teszünk. - ugrott rá Liam Niall-re.
- Haver! - nevetett a kis
szöszi srác. - Ezt még visszakapod. Lökte oldalra Liam-et. Mindenki nevetett.
- Hova kerültem... - nevetett
Paul is.
- Srácok. A testőrünk jó
fej. - kiabálta Louis.
- Yeah. Vas happenin'
Paul. - mondta Zayn is.
Paul csak nevetett. Én a
tévé előtt ültem, így közvetlen mellettem volt az a kis átjáró rész a gép eleje
fele. Ebben a pillanatban megjelent ott egy kis láb, majd egy aprócska baba.
Megállt, és szétnézett.
- Szia Lux. - mosolyogtam
rá.
Kinyújtotta a kezét, és
elindult felém. Ideért, én pedig felkaptam, és az ölembe ültettem.
- Hogy vagy Edésem? -
kérdeztem tőle.
Nevetett egyet, olyan
édesen ahogy csak egy kisbaba tud, majd elkezdett játszani a hajammal.
Felnéztem Harry-re. Nyomott egy puszit az arcomra, aztán átkarolta a derekam.
- Kicsim, te vagy a
legtökéletesebb. - elmosolyodtam.
- Szia Lux baba. - guggolt
le elé Rebecca is.
- Jaj de édes vagy. - jött
oda Vicky, és Will is.
- Hát itt vagy Kincsem. -
sietett oda az Édesanyja. Ha jól emlékszem Lou-nak hívták. - Látom
összeismerkedtél a lányokkal. - vette fel az ölemből.
- Olyan kis édes. -
álltunk fel mind. Lou csak elmosolyodott.
- Gyere Lux. Ideje aludni
egyet. Köszi, hogy figyeltetek rá. - mondta nekünk.
- Bármikor szívesen máskor
is. - mondtam.
Lou bólintott, majd eltűnt
a folyosón.
A hihetetlenül hosszú
repülőutat végignevettük, és végigaludtunk. Persze készültek borzalmas, és vicces
képek is.
Kitudja mennyi idő telt
már el, mikor megint megszólalt az a kellemes hang. Mindenki elkezdett
ébredezni. Én is kinyitottam a szemem.
- Kedves utasaink. Kérjük
mindenki foglalja el a helyét. Megkezdtük a leszállást a Miami reptéren.
- Megjöttünk? - kérdezte
egy kómás hang. Arra néztem. Louis kezdte felfogni a helyzetet.
- Úgy tűnik. - emeltem fel
a fejem Harry válláról.
- Mi? - kérdezte a fiú.
Nehezen ébredeztünk.
- Kedves utasaink. Sikeresen
landoltunk a Miami reptéren. Érezzék jól magukat. - mondta megint a női hang.
- Leszálltunk? - kérdezte
Niall.
- Igen. - felelte Liam,
majd felállt. - Csipkerózsika? Hol vagy? - ráncolta a homlokát.
- Na Édeseim. Megjöttünk.
- mosolygott Beth. - Minden rendben? - nézett Liam-re.
- Jó reggelt. - jelent meg
Rebecca feje Beth válla felett.
- Igen. Minden rendben. -
mondta a fiú, majd a lányhoz rohant. - Hol voltál? - karolta át a derekát.
- Vécén. - nevetett a
lány. - Miért?
- Felkeltem, és eltűntél
mellőlem.
- Nyugi Liam. Csak
pisilnem kellett. - nyomott egy puszit az arcára Rebecca.
- Szálljunk le Kedveseim.
- mondta Beth, majd elkezdett terelni minket a kijárat fele.
10 órás repülőút után leszálltunk,
és egy csomó vaku villant a szemembe. A reptér szélén gyülekezett a sok fotós. Betoltak
minket a srácokkal egy jó nagy kocsiba, és beszállt hozzánk Paul is. Nagyon rendesek,
hogy nem akarnak senkit se szétválasztani a szerelmétől. Végigkocsikáztunk Miami-n.
Csodás ez a hely. Elmentünk a stadion mellett, amin egy hatalmas One Direction
plakát díszelgett.
- Mekkora arcunk van. -
nevetett Loui.
Végül megjöttünk egy
csodaszép házhoz. El se tudtuk képzelni, hogy ebben tényleg mi fogunk lakni. Ez
hihetetlen.
- Wow. - mondta egyszer
Louis.
- Ez tényleg a mi
lakásunk? - kérdezte Zayn.
- Úgy tűnik haver. És én
rohadtul kíváncsi vagyok rá. - indult el be Louis Vicky-vel.
Követtük őket. A nappaliba
érkeztünk. Csodaszép és nagy volt.
- Hűh. - mondtam.
- Gyere! - ragadta meg a
kezem Harry, és húzott fel a lépcsőn az emeletre.
Benyitottunk az első
szobába.
- Ez jó is lesz nekünk,
igaz? - ült le Harry az ágy szélére.
- Tökéletes. - néztem
szét. - Saját fürdőszobánk is van. - mentem be.
- Cool. Ezt nézd meg
Kicsim. - kiáltott be.
Visszamentem, és megláttam
Harry-t a teraszon. Kimentem hozzá.
- Wow. Ez a kilátás...-
nem bírtam befejezni.
Az erkély alatt volt egy
medence, a kert a partig futott, és láttuk a tengert.
- Tetszik Kicsim? - húzott
magához Harry.
- Ühüm. - gyönyörködtem
tovább.
- És itt kik vannak? -
nyitott be Vicky.
Megfordultunk, és
bementünk a teraszról.
- Hali. - köszönt Harry.
- Sziasztok. - köszönt
vissza a lány. - Hű. Eddig nektek a legnagyobb a teraszotok, és...fehér.
Király. - nézett szét, és ki is viharzott.
Nem értettük, így
elindultunk szétnézni a többi szobában. Mindegyik olyan volt, mint a mienk,
csak más színvilággal, és kisebb terasszal.
***
- Van kerek három napunk
szombat estéig. Mit csinálunk addig? - kérdezte Zayn, mikor lent ültünk a csodás
"nappalinkban". Már kipakoltunk. Volt egy egyszemélyes szoba a házban
Paul számára fent tartva. Ő is velünk lakott. Nagyon komolyan veszik ezt a
testőrséget. Bezzeg Londonban nem volt ilyen.
- Akkor először a stabil
programokat tisztázzuk le. - mondta Niall.
- Oké. Holnap 4-tól
dedikálás, pénteken 3-tól interjút adunk a rádióban, majd szombat 11-től próba, 6 koncert. És utána szabadok vagyunk kedd 10-ig. Akkor indul a gép Spanyolországba.
- magyarázta Liam.
- Rendben. Ma nincs
programunk, és 2 óra van. - tisztázta le Harry.
- Menjünk le a partra! -
kérte Vicky.
- Igen. - mondtam én is.
- Remélem Paul, hoztál
fürdőgatyát. - szólt hátra viccesen Louis.
- Hát hogyne. - nevetett a
férfi.
- Remek. Irány a part. -
pattant fel Zayn.
Ez is nagyon jó lett!:) Nekem is nagy vágyam, hogy eljussak Miamiba, úgyhogy külön kedvenc. :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik. Én is szeretnék kijutni, ezért jó most erről írni. : )
Törlés