III. 55. ~Vidámpark.*

III. 55. ~Vidámpark.*

Leah szemszögéből:

- Szóval... - nézett rám Harry komolyan a liftbe. Éppen a reggelizni tartottunk.

- Szóval? - fordultam felé.

- Hova is megyünk ma?

- Magyarország egyik legjobb helyére. Nagyon fogod imádni. Éppen nektek való. Olyanok leszünk ott, mint 9 kisgyerek. - áradoztam.

- Olyan hely, ahol az ember ismét gyerek lehet...- töprengett. - Akkor ez vagy egy állatkert vagy egy vidámpark. - vigyorgott. Szó szerint leesett az állam.

- Vidámpark. Honnan tudtad?

- Ügyes vagyok. - vigyorgott elégedetten.

- Az biztos. - mosolyodtam el, és a nyaka köré fontam a karom.

Az arca közeledni kezdett az enyém felé. Már nagyon vártam, mikor ér össze az ajkunk, de egy örökkévalóságnak tűnt. Harry vészesen lassan közeledett. Éppen hozzáért volna a mézédes ajka az enyémhez, mikor a lift jelzett, és az ajtó kinyílt.

- A legjobb időzítés. - húzta el szerelemem a száját, majd kimentünk.

- Várj csak. Azt hiszem fent hagytam a telefonom. Menj csak! - mondta.

- Megvárlak idelent. Majd együtt bemegyünk. - mondtam.

- Oké. Sietek. - nyomott egy puszit az arcomra, majd visszafordult a liftbe.

5 percet várhattam. Nem értettem, mi tart eddig. Aztán megjött Harry, és elindultunk. A már megszokott asztalunknál az ebédlőbe hatalmas nevetés fogadott. Leültünk. Már mindenki ott volt. Jellemző, hogy mi vagyunk az utolsók.

- Mi ez a nagy boldogság? - kérdeztem Vicky-t.

- Ezt nézzétek. - tolta elénk a telefonját Louis.

Elolvastam a cikket. Ez állt benne: "A One Direction szépfiúi egy romantikus kirándulásra vitték el szerelmüket. A 9 fős csapat elutazott Magyarországra, Harry és Liam barátnőjének hazájába. Az ország egyik legjobb szállodájába szálltak meg, és látszólag az naptárukat nagyszerű programok sokasága tölti ki. Megérkezésük napján a Balatonba mártóztak meg, amit látszólag Harry kicsit viszolyogva fogadott. A Göndör szívtipró először bele sem mert menni a vízbe, csak a parton ácsorgott. Úgy tűnik szerelme, Leah jó hatással van rá, mivel a végén a srác még meg is mártózott a vízben."

- Látod, jó hatással vagyok rád. - lökte oldalba, majd ahogy lejjebb gurultam, megláttam a két képet. Az egyiken Harry kint ácsorog, én meg beszélek vele, a másikon meg a vízben hasal, mikor elesett.

- Olvassátok tovább! - mondta Zayn nevetve.

"Másnap Mogyoródot látogatták meg, ahol történetesen az ország legnagyobb és legszebb aquaparkja kapott helyet." - ide is bevágtak egy csomó képet rólunk a vízben. - "De az igazi love story most kezdődik. A banda egyik tagja hátsó szándékkal érkezett az országba. Liam Payne-t tegnap lekapták, amint este térdel az erkélyen. Nagyon úgy tűnik, hogy a banda legérettebb tagja megkérte barátnője, Rebecca Summer kezét. Ha Liam a One Direction legérettebb tagja, képzeljük, milyenek lehetnek a többiek. Senki nem tudja, a srác, hogy szánhatta el magát ilyen döntésre. Hisz Liam még csak éppen 19-et töltötte, míg Rebecca 18. Minden esetre jobb, ha a directionerek vigyáznak. Lehet tavasszal már az esküvőről hallunk híreket." - és a végén egy képpel igazolták, amint Liam térdel Rebecca előtt az erkélyen. Ijedten barátnőm kezére kaptam a tekintetem. Hangosan kifújtam a levegőt, mikor megláttam, hogy nincs rajta gyűrű. Liam és Rebecca elnevette magát ennek láttán.

- Leah nyugalom. Nem kértem meg a kezét. Ez csak egy kis vicc volt. - magyarázta Liam.

- Haver, ezt magyarázhatod egy darabig. - nevetett Harry.

- Te csak maradj csendbe. Nem is tudom, kit írtak le úgy, mint egy királykisasszony a karmolásokkal. - nevetett Liam.

- Nem is volt szó karmolásokról. - kaptam oda a fejem.

- Ja bocsi. Elfelejtettem. Menjetek át a másik lapra. - mondta Louis.

Harry átlépett, majd azt a cikket is elolvastuk.

"A One Direction 9 fős csapata szabadságot kapott, amit úgy döntöttek Magyarországon töltenek a Balaton parton. A napjaik jó hangulatban telnek, és a rajongók legnagyobb örömére a srácok szívesen mártóztak meg a Balatonba is, természetesen fürdőruhába. Víz, 5 szívdöglesztő srác, 5 ellenállhatatlan felsőtest. De néhány kép szerint ezt Harry-nek és párjának, Leah-nak nagyon is kedvezőtlen helyzet. A sztár hátán ugyanis 10 karmolás éktelenkedett, míg párja nyakán egy szép folt virított. Az éjszakáik természetesen a magánélet részei, amibe mi nem kapunk bebocsájtást, de most kiderült a szárpár mit is szeret az ágyban. Szóval lányok! Egy tipp: Harry-t beindítják a karmolások."

Mikor elolvastam elnevettem magam. A képek pedig tényleg kiemelték az említett sérüléseket.

- Te jó ég! - nevetett fel Harry.

- Én mondtam, hogy takarjuk el. - adtam vissza a telefont Louis-nak.

- És mégis mivel fürdőruhában Tündérke? - kérdezte Niall. Ebben sajnos igaza volt.

- Szóval....- mondta egyszer Will. Mindenki ránézett, de tudtuk, mi jön csak Liam nem. Zayn alig láthatóan hátraintett egy pincérnek, aki ennek láttán bólintott, majd eltűnt a konyhába.

- Van valakinek fogalma arról, hányadika is van? - kérdezte viccesen Louis.

- Valaki...valaki...Liam. - állt meg Harry tekintete a srácon.

- Nem is tudom...talán 29.-e. - vigyorodott el a srác.

- És mi van 29.-én? - csatlakozott Vicky is.

- Szerda?! - kérdezett vissza Liam viccesen.

- És? - csatlakoztam én is.

- A szülinapom? - vágott Liam bizonytalan fejet.

- Talált! - kiabálta Louis.

A pincér srác egy tortát tett le az asztalra. Igazán jól nézett ki. Jobban, mint tegnap este. Ugyanis tegnap előtt megrendeltük, és tegnap a "lánykérés" alatt elmentünk érte. Itt hagytuk a konyhán, és elmagyaráztuk, hogy majd reggelinél integetünk, ha behozhatják.

Liam szeme elérzékenyült. A villany lekapcsolódott a mi részünkön, így jobban látszódott a "19"-es gyertya fénye. Elkezdtünk énekelni neki.

 - Happy Birthday for you. Happy Birthday for you. Happy Birthday for you, Liam. Happy Birthday for you.

Liam tekintete köztünk és a tortája között vándorolt. A vigyor egyszerűen nem fagyott le az arcáról.

- Kívánj valamit! - mondta Rebecca mikor végeztünk a dallal, ami a One Direction-tól igencsak jól hangzott.

- Már egy éve válóra vált. - nézett végig rajtunk.

Mindenki sóhajtott egyet. Ez édes volt tőle. Egy pillanatra azért lehunyta a szemét, majd elfújta a két gyertyát. Mi tapsoltunk. Ekkor olyan meglepetés ért minket, amit nem vártunk. Aki a ebédlőbe volt, lényegtelen, hogy vendég vagy alkalmazott, mint felállt, és tapsolni kezdett. Hátra fordultunk, és végignéztünk a tömegen.

- Köszönöm. - mondta az idegenek Liam, majd hozzánk fordult. - Köszönöm Srácok.

Mindannyian odamentünk, és egyszerre megöleltük. Mindenki ott, ahol érte. Nevetve eltávolodtunk, majd az ünnepelt nyomott egy csókot Rebecca szájára.

- Bocsi Haver, de inkább most adtuk oda, mint este. - felelte Zayn.

- És az ajándékodat meg otthon kapod meg, ha nem gond. - egészítette ki Vicky.

- Nem engedték fel a repülőre. - tette hozzá Harry.

- Te jó isten. Mit vettetek nekem. - kerekedett ki Liam szeme.

- Majd meglátod. - kuncogtam.

Liam csak zavartan de egyben meghatottan is méregetett minket.

Ekkor a pincér lépett hozzánk. A tálcáján egy kés volt vízzel teletöltött üveghengerben, és egy üveg pezsgő jégben, valamint 9 pohár. Először is a férfi töltött mindenkinek, majd elvettük a poharakat, amiket aztán feltartottunk.

- Liam-re! - mondta Will.

Koccintottunk, majd belekortyoltunk a pezsgőbe. Ezután Liam megfogta a kést. A torta felé hajolt. Végül kis hezitálás után elnevette magát.

- Nincs szívem felvágni ezt a szép tortát.

- Ez semmi ahhoz képest, mit Londonban kapsz majd. - rántotta meg a vállát Louis. Liam odakapta a fejét. Zayn oldalba lökte a srácot, mire Louis kicsit kizökkent az egyensúlyából.

- Vettem a célzást Zayn. Ezt meg sem hallottam. - nevetett Liam.

Csatlakoztunk, majd felvágta a tortát.

Megettük a szeleteinket, majd megkértük a pincéreket, hogy tegyék el a konyhán. Ezután összekaptunk magunkat, és a kanapéknál találkoztunk.

- Hova is megyünk? - kérdezte Vicky, mikor mindenki összegyűlt.

- A vidámparkba. - feleltem.

- Yeah! - örült meg Will.

- Játékook! - kiabálta Louis.

- Adrenalin! - csatlakozott Zayn is.

- Vattacukor! - kapcsolódott be Niall is. Ki más mondta ezt?! Mind elkezdtünk nevetni.

- Király szülinapi program! - örvendezett Liam.

- Menjünk már! - indult el Harry a lift fele.

Mi lányok, mind lazán voltunk öltözve. Semmi szoknya, csak short. És még a magas sarkútól is megváltunk, hogy könnyebb legyen a játékokon. Pedig mindannyian szerettünk azt hordani.

***

Végül hosszú kocsiút után elérkeztünk Budapest széléhez. Furcsa módon Harry ragaszkodott hozzá, hogy ő vezessen. Aztán megláttunk egy táblát, amire ki volt írva: "Vidámpark ↑". De legnagyobb meglepetésemre, Harry elkanyarodott jobbra.

- Harry, egyenesen van a Vidámpark. - hajoltam hozzá. Nem mellette ültem, hanem mögötte. Az anyós ülésen Liam ült.

- Teszünk egy kis kitérőt. - felelte szerelmem.

- De mégis hova megyünk? - értetlenkedtem, de úgy láttam, ez csak engem izgatott.

- Nyugalom Leah. Csak sodródj az árral. - húzott hátra Zayn.

Zavartan néztem a többiekre. Mindenki kedvesen és nyugodtan mosolygott. Tudták, hova megyünk. Csak engem nem avattak be. Próbáltam megismerni az utcákat, de nem ment. Nem tudtam, hol vagyunk. Aztán egyszer megálltunk egy ház előtt.

- Hova jöttünk? - néztem ki az ablakon.

Még mindig nem kaptam választ.

Harry dudált kettőt. Pár másodperc múlva az ajtó kinyílt. Egy ismerős arc lépett ki, és a kocsira mosolygott. Kinyitottam az ajtót. Tudtam, ki jön ezután a fiú után. És jól gondoltam.

- Rose! - siettem elé, és megöleltem.

- Szia Leah. - szorongatott meg.

- Tamás. - öleltem meg őt is.

- Hali Leah.

- De hogyan? Kitől? Istenem. Ez király lesz. - pattogtam.

Közbe mindenki kiszállt és köszöntek a párosnak. Bemutatkoztak Tamásnak. Aztán, mikor Harry-re került a sor, szerelmem nevetve pacsizott le a sráccal.

- Még nem kellett idejönnöm. Eddig jó. - nevetett.

- Nem is fog kelleni. - vigyorgott Tamás.

Eszembe jutott, mit ígért Harry, mikor visszautazott Londonba. Azt hiszem valahogy úgy fogalmazott: ha átveri nővéremet, csak fél óra a repülőút...vagy valami ilyesmi.

Aztán továbbindultunk a Vidámparkba. Még szerencse, hogy elég nagy volt a kocsi. Mindenki kényelmesen elfért.

- De azt még mindig nem tudom, hogyan. - fordultam nővéremhez.

- Ma reggel felhívott Harry, hogy és elhívott minket. - magyarázta Rosalie.

- Én is úgy rohantam el a haveroktól, mikor hívott Rose. Már régen voltunk a Vidámparkba. - ölelte magához nővérkémet.

- És mikor hívtad fel őket? - fordultam szerelmemhez, aki mellett ült. Már Liam vezetett.

- Mikor fent hagytam a mobilom. - nevetett.

- Akkor ezért tartott olyan sokáig. - löktem oldalba.

- És Tamás. Jól vagy? - mérte végig a srácot Zayn.

- Persze. - vette a célzást a fiú. Tudta, hogy Zayn a droggondjaira gondol.

- Rose, nem is mondtad, hogy együtt laktok.

- Mert nem is.

- Az az én házam volt. Rose csak gyakran van nálam. De szerintem ez kölcsönös. - magyarázta Tamás.

- Aranyosak vagytok együtt. - mosolygott Vicky.

- Köszi. - vigyorgott nővérem. Ekkor a tekintete az ablakon kifele bámuló Niall-re esett. A fülembe suttogott, hogy csak én halljam. - Mi van Niall-lel? Hol van Destiny?

- Már nem vagy rajongó? Szakítottak. - feleltem halkan.

- Szegény. Miért?

- Des nem akart Niall miatt elmenni az Oxfordra. Muszáj volt. Aztán ha jól tudom most is gólyatáborba van ott. 

Ezzel le is tudtuk.

Megérkeztünk a vidámparkhoz. Egy hosszú sor után végre vettünk jegyet, amivel mindenhova fel lehet ülni. Bementünk, és egyből letámadtuk a hullámvasutat. Remek volt minden. Mindent kipróbáltunk. Csak a Túlvilág kapujában féltem kicsit. Na nem úgy kell érteni, hogy majdnem meghaltam. Ez egy ijesztő hullámvasút egy rémházban. De Harry-hez bújva a kétszemélyes kocsiban, még ez is tűrhető volt. Ő meg csak nevetett, mikor egy zombi majdnem lekapta a fejünket. Én meg sikítottam. Szerintem tőlem zengett az egész Vidámpart. Míg én remegve, addig Zayn és Will a nevetéstől görnyedve jöttek ki. Kiderült, hogy Zayn kamerázni akart bent, amit aztán feltesz a netre, de az egyik zombi, aki a mi fejünket is majdnem lekapta, kis híján kiverte a srác kezéből a telefont. Csak nevettünk, hogy hogyan lehet ilyen szerencsétlen. Aztán olyan 2 fele megálltunk ebédelni.  Csoda, hogy Niall eddig bírta. Nagyjából az összes "hánytatós" játékot kipróbáltuk, csak egy maradt kaja utánra, de szerintem pont a legdurvább . Még kicsit vártunk. Nem ültünk fel rá egyből ebéd után.

Pihenés képen bementünk a Tükörútvesztőbe. Egyesével indítottak minket. Ez amolyan labirintus volt. Én Will után, Harry előtt bementem. Kevés idő elteltével teljesen eltévedtem. Kintről nem tűnt nagynak, de bent, mintha kilométereket gyalogoltam volna. Kezdtem bepánikolni. Egyszer megláttam a tükörbe egy hátat. Éppen csak egy pillanatra, de rájöttem, Harry volt az. Elindultam arra. Átértem egy másik folyosóra. Ott is láttam egy fehér pólós alakot, de messze volt. Megint arra mentem, de megtorpantam, mivel hitelen sok Harry távoldott tőlem. Minden oldalról egy. Csak kapkodtam a fejem. Egyre inkább bepánikoltam. Láttam egy arcot. Ismerős arc volt, de nem tudtam honnan. Szőke volt. Rám mosolygott egészen közelről. Valamiért ennek láttán nekem is mosolyognom kellett. Az arca ezt keltette bennem. Tudtam, már láttam valahol, de mégse tudtam, ki. Csak mosolygott, majd elfordult, és ment tovább. Elindultam felé, de tükörbe ütköztem. Fájt a fejem a koccanástól. Kicsit hátrébb támolyogtam, és a sajgó bőrre tapasztottam a kezem. Megint csak Harry sietett el előttem a távolba háttal.

- Harry! - kiabáltam.

Nem láttam semerről sem senkit. Körbe fordultam párszor. Kezdtem elszédülni. Már nem fájt a fejem. Hatalmába kerített a pánik. Az az idegesítő érzés, mikor azt sem tudom hol vagyok, mennyi idő telt el, és merre kell mennem. Teljesen eltévedtem. Kétségbeesetem. Tudtam, hogy Harry is idebent van mégsem találtam meg. Bármerre próbáltam keresni eltűnt. És ki volt az a srác? Annyira ismerős volt, de nem tudom, honnan. Zavartan elindultam az egyik irányba. A kezem húztam a tükrön, hogy segítségemre legyen, de nem találtam kiutat. Olyan volt, mintha körbe-körbe mennék. Kiakasztott a tudat, hogy eltévedtem. Eszembe jutott egy emlék. Egy nagyon régi emlék, ami még kicsi koromba történt, és nem is volt fontos jelentősége, bennem még is nagy nyomot hagyott. Borzalmas élmény volt. Lassan a sírás szélén álltam. Már nagyon szaporán vettem a levegőt.

Egy kar a derekamra fonódott hátulról, és magához húzott. Ijedten felszisszentem, és előre ugrottam eltolva magamtól. Megijesztett. Azt hittem már képzelődöm is. Aztán mikor megfordultam, megláttam, hogy Harry vigyorog rám. De ahogy meglátta a szemembe a félelmet és a kétségbeesést, magához húzott.

- Mi történt veled Kicsim? - szorított védelmezőn. Csak a nyakába temettem az arcom, és hozzá bújtam. Mélyen magamba szívtam az illatát, amely mindig megnyugtatott. Most is kezdet lassulni a szívverésem, és a levegőt is egyenletesebben vettem. - Bepánikoltál? - aprót bólintottam. Rossz volt a tudat, hogy nem tudtam felnőtt nő módjára kijutni. - Semmi baj. Itt vagyok. Már nincs gond. - dörzsölgette a hátam biztatón.

- Menjünk innen! - távolodtam el. Bólintott, majd elkezdett húzni.

Végre kiértünk. Már mindenki kint volt, csak mi hiányoztunk.

- Mi tartott ilyen sokáig? - méregetett minket Louis.

- Kicsit eltévedtünk. - rántotta meg a vállát Harry. Hálásan ránéztem, amiért nem mondta el, hogy kétségbeestem.

- Üljünk fel arra! - mutatott a legutolsó játékra Vicky.

Ez a Torony nevet viselte. Az volt a lényege, hogy be kellett ülni egy nagy körbe, és az felvitt egészen magasra. Néha elindult lefele, majd megállt, ismét fölment kicsit, megint le...és ez így ment. Izgatottan sorba álltunk. Vagyis csak a többiek.

- Én nem megyek fel. - álltam ki a sorból.

- Miért Leah? - nézett rám mindenki értetlenül, de Harry kérdezett meg elsőnek. Pedig nagyon is tudta a választ.

- Félek, rosszul leszek. Iszom valamit. Oldalról figyellek titeket. - mosolyogtam, majd Harry-hez fordultam. - Érezd jól magam. - nyomtam egy puszit az arcára, majd elsétáltam. Nem akartam, hogy miattam kihagyja a játékot. Nem vagyunk összekötve. Felülhet nélkülem is.

Vettem egy üveg vizet, majd egy oszlopnak támaszkodva figyeltem a többieket. Gondoltam a mogyorónyira szűkült gyomromnak, most a sima víz tenne a legjobbat. Mindjárt a többiek következtek. Elnevetgéltek és idegesen várták a sorukat. Ekkor oldalra néztem. Megint megláttam tőlem nem messze a szöszi srácot, aki a labirintusban mosolygott rám. Először lefagytam, majd felé siettem. Oldalt állt nekem, nem vett észre.

- Szia. - szólítottam meg. Felém fordult, és ismét elmosolyodott. - Nem ismerjük egymást valahonnan? - kérdeztem kínosan.

- Szia Leah.